Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)
Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései
lannak, hogy átadja neki a Trencsén megyei Hricsó várát és Biese várkastélya helyét (locus castelli) valamennyi tartozékukkal, ha visszaszerzi neki anyjától, Perneszy Zsófiától és mostohaapjától, Bradács Jánostól Zákány és Szerdahely nevű Somogy megyei várkastélyait. 95 1545-1554-ig a Somogy megyei portaösszeírásokból 96 a Gerence-völgyi helységek hiányzanak, mindössze Szentbalázst találjuk Dersfy Farkas, Kaposújvár ura birtokában 1-2 egész és szegény portával és 1548-ban azzal a megjegyzéssel, hogy a többi portát a török teljesen felégette, 97 ami tükrözte a környékbeli falvak állapotát is. Nem történt lényeges változás 1549-ben, és nem változtak a várkastéllyal megerősített Szerdahely, az egyetlen feljegyzett Imrefy-birtok népességi viszonyai sem. 98 Hasonló képet mutat a Gerence-völgy két feljegyzett települése: Szerdahely és Szentbalázs 1550-ben. 99 Utóbbi 1552-ben lüü és 1553-ban 101 egyetlen portával szerepel, a többi faluról nincs hír. Ne gondoljuk azonban, hogy mindez csak a török számlájára írható. Kivette részét a pusztításban Petrovinai Pekry Lajos is, aki ellen Batthyány Perpetua, Dersfy Miklós özvegye már 1538-ban panaszt tett, mert Szerdahely mellett megtámadta bort szállító jobbágyait és a szállítmányt ötvösi várnagya: Torma Kristóf és más fegyveresei Ötvös várába hurcolták. 102 1551-ben Pekry az özvegy több birtokáról, köztük Szentbalázsról és Tótfaluból jobbágyokat űzött el, de a vizsgálatot végző szepesi káptalan azt bizonyította, hogy a dolog nem Pekry Lajos parancsára történt. 103 1554-től állnak rendelkezésünkre török adójegyzékek, amelyek szerint a Gerence-völgy falvai: Tótfalu, Veresalma, másik Tótfalu, Szentbalázs, Hajmás, Irafalva, Gyarmat a szentmártoni, míg Cserénfa, Szerdahely város, Magyarfalva, Tótváros, Hajmás, Ivánkafalva, Szentluka, Gálosfa, Bőszénfa és Törjék a szerdahelyi náhijébe (járás) lettek beosztva, és a lakottsági viszonyok alapján a kép nem olyan siralmas, mint hinnénk. Az összeírásban a korábbi népességnek megfelelő adatokat találjuk. 104 1557-re a viszonyok megváltoztak, elesett Kaposvár, urai a Felvidékre költöztek, a magyar regisztratúrában csak három zselici falucska: Bőszénfalva, Gálosfalva és Törjék, mint Szigetvárhoz adózó falu maradt, 105 a többi helységbe a királyi adóróvók feltehetőleg nem jutottak el. 106 1560-ban I. Ferdinánd király új adományként híveinek: Imrefy Fekete Mihály öt gyerekének adományozza a Hajmás, Gálosfa, Bőszénfa teljes területét felölelő részbirtokokat. 107 1561 -ben Gyarmat és Bicófalva birtokokból - mintha török uralom jelen sem lett volna - Erdődy Pálfy Péter követeli a leánynegyedet felesége: Dersfy Zsófia részére az ekkortájt éppen Pozsonyban lakó Dersfy Istvántól, amint ez egy királyi parancsból kiderül. 108 Nem sokkal később: 1565-ben újabb életjelet kapunk a Gerence-völgy településeiről, amikor összeírják a szerdahelyi várkastély Székely Lukács, Dersfy István, Verebély Mihály és Imrefy János kezén levő tartozékait. Tótváros, Hajmás, Gálosfalva, Kislak, Szentluka, Szentbalázs, Törjék, Bőszénfalva, Szenttamás, Istvánfalva, Szentlászló, Hásságy, Karán és Szemeteieke tartozott a várkastélyhoz 44 jobbágytelekkel, amelyek egyébként Sziget várához adóztak. 109 Külön megjegyzésben az is szerepel, hogy az előző évben Kapós várához összeírt Cserénfán és Sántoson 2 portától 3 forint adót szedett be Perneszy István dikátor. Ugyanebben az
