Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

felében emelkedő Szent Mihály hegyen 780 jelzi a II. József-kori katonai térkép 1784­ben. 781 A középkori templomot temető vette körül, amelybe még a XVIII. század­ban is temetkeztek. Ennek felső része a mai temető. 782 A falumonográfia által emlí­tett Pusztafalun lehetett Szentbalázs ideiglenes települési helye a török kiűzése utá­ni időkben. 783 A Sántos területén állt középkori települések Csabanos. 1372-ben Ders mester utódainak birtokfelosztásakor Gellénfalva falut a területén levő Chubanus nevű ház kivételével, amelyben István fia Egyed lakott, Mihály mester özvegyének és fiainak juttatták. 784 1376-ban Chabanos Gellénfalvával és Fürtelekkel együtt visszakerült a zselici Szent Jakab apátság bir­tokába, 785 és akként sorolták fel 1382-ben is. 786 A monostor birtoka lévén, későbbi sorsa azonos volt Gellénfalvával, abba olvadhatott bele Sántos területén. Ecse. 1276-ban említi először V. Ince pápa oklevele, amely szerint Moys a nyúlszigeti apácáknak adományozta Eche falut (villa) a benne levő 5 malommal együtt. 787 1278-ban a somogyi vár Echyn-i jobbágyai tartották elfoglalva Gerencével együtt, majd visszabocsátották Moys mesternek. 788 1279-ben IV. László király meg­erősítette Moys mester adományainak határjárását, amelynek során Ecset ekkor a Taszártól déli irányba tartó nagy úton (via magna) kezdték körüljárni. Ezután felka­paszkodtak a dombok közé déli irányban, majd nyugat felé fordulva lementek a Gerencéhez, ahonnan észak felé áttértek a Kapós bal partjára és az ott levő erdőt északról megkerülve jutottak vissza a kiindulási ponthoz. A Kapósra lejtő dombok aljában húzódott a Besenyőút. A Gerencén és a Kapóson ekkor 3-3 malom volt. 789 1280-ban Moys királynéi tárnokmester végrendeletileg is a nyúlszigeti apácákra hagyta Eche és Garence birtokait. 790 Az apácák 1327-ben mindkettőt eladták a Szerdahelyieknek 10 márka cseh dénárért, 791 egy részük azonban birtokukban maradhatott, mert 1358-ban perbe keveredtek Ecsi Demeterrel Eche és Gerenche miatt. I. Lajos király ekkor megpa­rancsolta, hogy a Szent Jakab apátság Lápa, a fehérvári őrkanonok Taszár és a fe­hérvári Szt. Miklós egyház Egyházasecse nevű szomszédos birtokaikra vonatkozó okleveleiket mutassák be. 792 Eszerint Ecse egyik részét, ahol temploma is állott, Egyházasecsének nevezték. Mivel az 1279. évi határjárás idején Ecse még osztat­lan volt, s egy részét az apácák csak később juttatták a fehérvári Szent Miklós egy­háznak, a templom 1279. után, a XIV. század közepe előtt épült. Ecse területének keleti-északkeleti részén állhatott, hiszen nyugati része a malmokkal ekkor már a Szerdahelyieké volt. A malmok már korábban fokozatosan Gerencéhez kerülhet­tek, ahol 1385-ben Ders mester utódai öt malmot osztottak szét maguk között, 793 a hatodik volt az Echimolon a Kapóson, amit Erzsébet királyné beleegyezésével nő­véreiknek adtak. 794 Ettől kezdve Ecse Szerdahelyiek kezén levő részének jelentősége alábbszállt. 1408-ban a fehérvári őrkanonok taszári jobbágyai Szerdahelyi Ders Márton szla­vón vicebán Echy-i jobbágyait elfogták és megverték. 795 A továbbiakban alig talál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom