Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

juk nyomát, csak néha bukkan fel egy-egy idevalósi nemes.

796 1701-ben Ecsej néven szerepel az összeírásban mint elpusztult falu Matusek András segniai püspök birtokában Kistaszárral együtt.

797 Ecse egykori területe ma Sántos, Szentbalázs és Taszár területére esik. Taszártól nyugatra a XX. század első felében repülőtérnek használt egykori berek északi pereme a múlt századi kataszteri térképen Ecsi feliratot visel.

798 Itt erdő volt az Árpád-korban és vizenyős bereknek nyoma sem volt. Az ecsei (gerencei) malmok a Surján-patak partján az 1953-as légifényképen jól láthatók a mellettük haladó úttal együtt.

799 Évtizedekkel ezelőtt az egykori Páprágy pusztától keletre 200300 méterre a Kapósra néző domb oldalán falromokat találtak leletekkel, itt állhatott Ecse temploma.

800 Fürtelek. A középkorban a zselici monostor birtoka volt a rövid 1372-1376ig tartó időszakot kivéve, amikor a szerdahelyi nemesek maguk között elosztották az apátság többi birtokával együtt. Ekkor Also Fütelek-en Miklós fia György mester apátságtól kapott és vásárolt földjei voltak, többi része Mihály mester özvegyéé és fiaié lett.

801 1376-ban az apátság Fülelek falut (villa) perrel szerezte vissza.

802 1487-ben Zichy Benedek és Szerdahelyi Danes Pál peres ügyében utóbbinak idevalósi familiárisát említik,

803 Danes Pál és Dersfy István perében pedig Ffyrtheleky Dénes a Szent Jakab apátság Lak faluból való egyik tanúja.

804 1534-ben, mint az apátság minden birtoka 3 portával Firtelek is Török Bálint birtokában volt.

805 1542ben Santhosfalwa és Fyrthelek birtokán 17 jobbágyportát bírt.

806 A XVI. század utolsó harmadában elpusztult, 1622-ben Feűrtelek elhagyott hely.

807 1702-ben örök adományul kapta Eszterhazy Pál nádor a kaposvári uradalom részeként.

808 Ma Sántos déli határrészén több helynév őrzi emlékét.

809 Gellénfalva. 1372-ben Szerdahelyi Ders utódainak birtokfelosztásakor Gihenfalva falut (villa) a területén levő Chubanus nevű ház kivételével Mihály mester özvegyének és fiainak juttatták.

810 1376-ban Gelyenfalua csak „locus praedialis", amelybe a székesfehérvári káptalan beiktatta a zselici Szent Jakab apátságot.

811 1382ban birtokosa az apátság, és az is maradt az egész középkorban.

812 Sorsa ennélfogva azonos volt Sántossal és Cserénfával. 1843-ban feljegyezték Göllénfa pusztát, ebben az időben feltehetőleg még önálló határa volt.

813 Ma Sántos határa déli sarkán a Gellénfa helynévben él tovább.

814 Gerence. Először említik 1278-ban, amikor a somogyi vár ecsei jobbágyai az addig birtokukban volt Echyn és Gerenche birtokokat visszabocsátották Moysnak, a királyné tárnokmesterének.

815 1279-ben szerepel Ecse határjárásában a Gerenche folyó (fluvium), amely a Kapósba ömlése előtt ívben megkerülte Ecse földjét és rajta három malom állott {Gerenche qui rivulus vádit ad Kopus directe ad partem occidentalem circumeundo ipsam terram Eche in quo fluvio tria sunt molendina), a torkolatnál egy szőlő is volt, a Kapóson pedig másik három malom.

816 1280-ban Moys királynéi tárnokmester végrendeletileg megerősítette az apácáknak tett adományát és rájuk hagyta sok más birtokával együtt Eche és Garence birtokait.

817 1327-ben az apácák mindkettőt eladták 10 márka cseh dénárért Ders fiainak, haladékot engedélyezve az összeg kifizetésére.

818 A gerencei malmok valószínűleg ek-