Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Rezümé

II. világháború időszakáig. A munka első eredményeként a Tisza Kálmán miniszterelnöki kinevezéséig megrendezett három országgyűlési választás megyei történetét ismerteti és elemzi a tanulmány, döntően a helyi levéltári források és sajtó alapján. Az első választások somogyi eseményei, jellezetességei és a pártok közötti politikai küzdelem sajátosságai lényegében megfeleltek a korai parlamentarizmus követelményeinek, ugyanakkor magukon viselték mindazokat a retrográd vonásokat, amelyek jellemzőek voltak a korszak magyarországi politikai viszonyaira. A képviselőválasztások másik alapvető sajátossága abban ragadható meg, hogy a kormányzati politikai erőket szinte kivétel nélkül a nagy- és középbirtokos uralkodó réteg prominens somogyi személyiségei, míg a helyi ellenzéket többnyire a fővárosi politikai és közéletben szerepet játszott szeméyliségek képviselték Récsei Balázs: A kéjelgésügy szabályozása Somogy vármegyében a dualizmus első felében. A dualizmus kori mentalitás- és életmódtörténet egy eddig feltáratlan területét járja körül a szerző egy 1882-ben kiadott Somogy vármegyei, prostitúciót szabályozó statútum létrejöttének ismertetésével. A korabeli polgári ethosz által nyíltan alig tolerált „szabad szerelmi foglalkozásúak" legalizált bordélyházakba való kényszerítését, illetve inkább csak ennek egy kísérletét elemzi írásában. A prostitúció kezelésének problémáját, a róla leírt vélemények és a jogszabályokban való rendezését kísérhetjük figyelemmel a forrásgazdag tanulmányban. A dolgozat külön érdeme, hogy ilyen témájú szabályrendelet-alkotási folyamatról szóló publikáció eddig még nem látott napvilágot. A mellékletben a végleges, - évtizedekig érvényben lévő - prostitúciót szabályozó vármegyei statútumot is teljes terjedelemben olvashatjuk. Csáti Csaba: Az 1916. évi erdélyi menekültek Somogy megyében A szerző tanulmányában az 1916. évi magyar menekültügy eddig alig vizsgált kérdéseit elemzi. Törekvése elsősorban arra irányul, hogy egyetlen megye, Somogy példáján mutassa be az 1916. évi menekültkérdés demográfiai-társadalmi hatásait. Románia I. világháborús hadbalépését követően több mint 100000, főként székelyföldi magyar, illetve Brassó környéki német (szász) menekült el Erdély beljebb fekvő vidékeire. A Királyhágón túli területekre azonban már szervezetten telepítették át a menekülőket. így érkezett Somogy megyébe 1916. szeptember 30 és október 7 között több mint 5000 ember. A szerző tanulmányában a Somogyba telepített menekültek községenkénti számszerű megoszlásáról, elhelyezésükről, életkörülményeikről, majd hazatérésük nehézségeiről ad számot. Társadalomtörténeti szempontból a menekültek és az őket befogadók bonyolult kapcsolatának örök problémáját feszegeti. Kihasználva azt a lehetőséget, amit a Somogy megyei források dél-dunántúli viszonylatban egyedülálló de országosan is nagyon ritka gazdagsága jelent, a menekültek nemzetiségi és társadalmi összetételéről is részletes tájékoztatást kapunk. Ennek kapcsán a szerző arra a meglepő felismerésre jut, hogy a magyar és szász menekültek mellett kis létszámú román menekült is érkezett Somogy megyébe. Ennek magyarázatát elsősorban az osztrák-magyar katonaság által kikényszerített menekülésben látja.