Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Rezümé

A korabeli megyei közgyűlési jegyzőkönyvekből és iratokból közreadott válo­gatás (jegyzetekkel, bevezető tanulmánnyal) az 1848-as áprilisi törvények megyei szintű végrehajtásáról ad áttekintést - többek között a közigazgatási átalakításokról, az úri hatóság megszüntetéséről, a népképviseleti országgyűlési választások előkészítéséről, Kaposvár és Szigetvár rendezett tanácsú városokká alakításáról, a nemzetőrség szer­vezéséről, a délvidék védelméről. Arról a folyamatról, amelynek során a nemesi vár­megyét egy szélesebb társadalmi részvételt biztosító, de még nem igazán népképvise­leti alapon választott megyei közigazgatási bizottmány váltotta fel, s intézkedései nyo­mán a feudális vármegyei struktúra lebontásával megkezdődhetett a törvényes, intéz­ményes keretek kiépítésével a megye polgárosítása. Bősze Sándor: Gróf Batthyány Kázmér somodori uradalmának leltára (1849) (Forrásközlés) Batthyányi Kázmér, aki a reformkori felsőtáblai ellenzék egyik vezéregyéni­sége volt, az 1848-49-es szabadságharc alatt előbb baranyai főispán, majd kormány­biztos lett, utóbb pedig országos biztossá nevezték ki a Délvidékre. 1849. áprilisá­ban Kossuth felkérte a Szemere-kormány külügyminiszterévé. 1851-ben távollété­ben halálra ítélték a grófot, aki fiatalon hunyt el Párizsban. Somodori birtokát is zár alá vették. Az ekkor készült teljes leltár nagy forrásértékkel bír, mint Batthyány Lajos ikervári uradalmáról az ugyanilyen céllal készített leltár, mert az ebből nyer­hető információk más forrásból nem szerezhetők meg. Batthyány Kázmér 1849 márciusában zár alá került uradalmában talált ingóságok és ingatlan javak, haszná­lati tárgyak, munkaeszközök, állatok és termények lettek számba véve. Mindezek mellett az akkori piaci árukat is feltüntették. Márfi Attila: Kaposvár és Pécs közös színházi múltjából A kulturális élet a színművészet fejlődése Magyarországon a dualizmus idő­szakában új értékteremtő irányt vett. Pécsett ekkor már a színészemek évszázados tradíciói voltak, míg Kaposváron ebben az időszakban teljesedhetett csak ki a szinikultúra. A szintézis bemutatja a két megyeszékhely szükségszerű érintkezéseit, egymásrautaltságát, olykor rivalizálását is ami a változó szinikapcsolatok közel nyolc évtizede alatt zajlott le. Kaposváron ekkor válnak rendszeressé a színielőadások, s ekkor épült fel a kőszínház is. Az olykor különböző művészeti elképzelések, a kö­zös szinikerületi rendszer, s a különböző regionális hatások együttesen is olyan ér­tékrendszer kialakítását eredményezték, amelyek főbb állomásait, meghatározó egyé­niségeit, a repertoár jellemzőbb produktumait és a jelentősebb szervezeti változáso­kat ismerhetjük meg e tanulmány alapján, korántsem a teljesség igényével. Szántó László: Képviselő-választások Somogyban a dualizmus kialakulása idején, 1867-1875 Magyarországon a dualizmus kialakulása idején tartottak először tönbbpárti parlamenti képviselő-választásokat. A tanulmány szerzője arra vállalkozott, hogy több évre kiterjedő kutatómunkával feldolgozza a választások somogyi történetét a

Next

/
Oldalképek
Tartalom