Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)
Csóti Csaba: Az 1916. évi erdélyi menekültek Somogy megyében
A román menekültekről két forrás is tanúskodik. Az egyik Somogy vármegye alispáni titkárjának feljegyzése. E szerint a menekültek között helyet kapott 900, „többségében román ajkú, nem magyar érzelmű" személy is. 50 A MIR Barcsi járásban lévő rácegresi gazdaságában elhelyezett 105 menekültet pedig mint „román menekülteket" vették nyilvántartásba. 51 Bár a rácegresi gazdaságban elhelyezettekhez hasonló család- és utónevekkel más járásokban is találkozunk, pusztán a névalak nem ad elegendő támpontot a nemzetiségi besoroláshoz. Az alispáni titkár által említett 900 fő azonban arra utal, hogy nem csupán Barcson helyezhettek el román nemzetiségűeket. Ezt a kiugróan magas létszámot nem lehet kizárólag a félelemnek és egyes románok „hűségének" tulajdonítani. A nacionalista érzelmeket felfokozó háborús viszonyok között ésszerűtlennek tűnik, hogy közel ezer erdélyi román elmeneküljön a Román Királyság katonasága elől. így felmerül a kérdés: vajon valóban menekültként kerültek Somogy megyébe? Nem lehetséges-e, hogy internáltakat nevezett az alispáni titkár és a barcsi főszolgabíró menekültnek? 52 A nemzetiségi mozgalmakban szerepet vállaló román értelmiségieket már a támadás éjszakáján internálták az ország belsejébe. A Romániával szemben meginduló sikeres ellentámadást követően pedig a katonaköteles román állampolgárok internálást is elrendelték a Pest megyei Tápiósülyre. 53 A tápiósülyi táborból ezeket az embereket - a hadifoglyokhoz hasonlóan - későb mezőgazdasági munkára „kiadták" egyes uradalmakba, így valóban kerültek román internáltak a MIR kaposvár-fészerlaki uradalmába is. 54 Az említett feljegyzés azonban 1916. november 11-én készült, míg az internálási rendeletetet csak a következő év elején, 1917. február 16-án adták ki. Szintén az internált státusnak mond ellent, hogy a menekültek száma a MIR uradalmaiban összesen 669 fő volt. Ha mindenkit, akit a béruradalomakban helyeztek el románnak tekintenénk, még akkor is 231 románról feltételezhető, hogy nem a megyei lakosoktól „elzártan" éltek Somogyban. Ezzel szemben továbbra is a kényszertelepítés mellett szól a „nem magyar érzelmű" kitétel és az, hogy ezzel az indoklással a román támadás után három Hunyad megyei falu román lakosait is kitelepítették, igaz nem az ország „másik végébe", hanem vármegyéjük belső területeire. 55 Lehet, hogy később továbbutaztatott Hunyad megyeiekről van szó? Az 1916. szeptember 18-i minisztertanácsi jegyzőkönyv tanúsága szerint Betegh kormánybiztos a Gyergyó környéki románok kitelepítésére is javaslatot tett. Vajon őket telepítették le Somogy megyében? Egyik megoldás sem lehetséges, tekintettel arra, hogy a Barcsi járásban elhelyezett románok kivétel nélkül Maros-Torda vármegyéből származtak. 56 Valószínűbb, hogy nem kormányzati döntés áll a románok somogyi tartózkodása mögött. A szervezett menekülés során egyes helyi tisztviselők, katonatisztek menekülésre „bírhattak" olyan román lakosokat is, akik saját szándékuk szerint nem kívántak elutazni. Ezt a feltevést erősíti, hogy a betörés pillanatában, a színmagyar lakosú Csíkszereda környékén állomásozó osztrák-magyar katonaság parancsnoka is elrendelte a város teljes kiürítését, függetlenül attól, hogy erre semmilyen felhatalmazása sem volt. 57 A hadseregvezetés - a „totális háború" szellemében - már a román támadás első napjaiban
