Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Márfi Attila: Kaposvár és Pécs közös színházi múltjából

Kaposvár pedig 1906-ban kivált a pécsi színikerületből. Ami nem jelentette azt, hogy véglegesen magszakadtak volna a két szomszédvár közötti színikapcsolatok. A pécsi színház új igazgatója, Kövessy Albert például 1904 és 1905 között minden nyáron útba ejtette pár napos vendégszereplésre Kaposvárt, útban nagykanizsai nyári állomáshelye felé.

30 A továbbiakban azonban ezek a kisebb vendégszereplések is elmaradtak. Kaposvár 1906-tól a pozsonyi színikerülethez tartozott az első, ma is álló kőszínházának felépítéséig. A pozsonyi éra alatt szinte teljesen megszűnt a két város közötti színházi érintkezés. Nyíltan nem mondták ki, de Kaposváron enyhe ellenszenvvel fogadták a pécsi színpadi sikereket. Ezért az idelátogató színtársulatok nem kaptak nagy éljenzést, ha sikerszériájuk között pécsi kedvező fogadtatásukat is megemlítették.

31 Kaposvár a Péccsel való rivalizálás során addig is eljutott, hogy amikor a leendő színház műszaki adottságairól tárgyalt a város vezetése, kijelentették, olyan színházat akartak, amely nagyobb, mint az 1895ben átadott pécsi teátrum. Persze Pécsett sem maradtak adósok a válasszal. Amikor 1911. szeptember 2-án átadták az 1400 nézőt befogadó színházat, a pécsi sajtó fanyalgása így mutatkozott meg: ,A Dunántúl „legszebb színházának" nevezik el a most megnyílt kaposvári nyári színházat a fővárosi vasárnapi lapokban megjelent tudósítások. Akik Pécsről szombaton este jelen voltak a kaposvári új színház megnyitásánál, elragadtatással szálának a színház szépségéről, mely a várakozásokat fölülmúlta. De azért elhibázott dolog lenne a kaposvári színkört mindjárt a Dunántúl legszebb színházának elkeresztelni, amikor itt van Pécsnek jóformán 1 millió korona költséggel épült gyönyörű új színháza, mely ikertestvére a Vígszínháznak és csakis nézőterében kisebb, de még mindig nagyobb is a kaposvári színkörnél és itt van a tavaly restaurált soproni színház, melynek átalakítási költségei annyiba kerültek, mint a kaposvári színház fölépítése. Na még ott a bájos veszprémi új színház, az se áll a kaposvári mögött, melyről ismételten is elismerjük, hogy ez sikerült, szép és célszerűen fölépített színház, de azért szép marad az akkor is, ha nem vonnak igazságtalan párhuzamot az előzőleg fölépített dunántúli színházak között."

31 Persze nem valószínű, hogy a kaposváriakat ekkor, az öröm pillanatában túlzottan érdekelte volna a pécsi ironikus lapvélemény. Jogosan voltak büszkék új színházukra. Hiszen alig 30 év telt el azóta, hogy rendszeressé váltak a kaposvári színiévadok, s elkészülhetett a város büszkesége, amit egyébként szegedi építészpáros tervezett, Magyar Ede és Stahl József.

33 A másik álom viszont, hogy önálló városi színtársulat vegye birtokába az új színházépületet, nem válhatott valóra. S éppen a beruházás, az építési költségek tetemes ráfordításai miatt. A magas kamatterhek, kölcsönök és a szintén nagy összegű fenntartási költségek már meghaladták a város anyagi lehetőségeit. Ezért csak állami szubvencióval működtethették a színházat, ami azt jelentette, hogy a kultuszminiszter által meghatározott színtársulat kaphatta csak meg a szerződést. S ez a társulat az évadnyitó szetendőben Polgár Károly pozsonyi szín észgárdája volt.

34 Tehát kaposvár függetlenedési törekvései nem valósultak meg. Ezután is a számukra központilag kijelölt színtársulatot kellett fogadniuk. S ezek a társulatok