Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Bősze Sándor: Gróf Batthyány Kázmér somodori uradalmának leltára (1849) (Forrásközlés)

thyány Kázmért ...távollétében halálra kell ítélni, vagyonát a forradalom által okozott kár pótlására be kell vonni és távolléte miatt nevét a bitón el kell helyezni." — idézte az ítéletet Füzes.

8 Ez a dokumentum

9 hasonló forrásértékkel bír, mint Batthyány Lajos ikervári uradalmáról az ugyanilyen céllal készített leltár.

10 Ez az irategyüttes szintén teljes és részletes birtokleírás, az ebből nyerhető információk más forrásból nem szerezhetők meg. Batthyány Kázmér 1849 márciusában zár alá került uradalmában talált ingóságok és ingatlan javak, használati tárgyak, munkaeszközök, állatok és termények lettek számba véve. Mindezek mellett az akkori piaci árukat is feltüntették. A leltár segítségével egy arisztokrata tulajdonos birtokának plasztikus képe rajzolódik ki az olvasó előtt. Mindez egy olyan jelentős történelmi pillanatban, mint 1849ben, vagyis egy esztendővel a jobbágyfelszabadítás után. A forrás értékét növeli, hogy a zár alá került uradalom történetesen a Szemere-kormány külügyminiszteréé volt. A 150 éves „lelettár" nem csak a gazdaságtörténet, hanem a néprajztudomány és a honismereti kutatás számára is gazdag adattár. Az egykori összeírok precíz munkájukkal végig vezetnek bennünket valamennyi lakóhelyiségen, műhelyen és istállón. Lejegyezték azokat a berendezéseket, használati tárgyakat és munkaeszközöket, amelyeket a kor emberei használtak. Apjuk, Batthyány Antal József halálát követően sokáig használták bátyjával, Gusztávval együtt osztatlan közösségben birtokaikat, köztük a két somogyit: a mozsgóit és a somodorit is.

11 A két testvér 1837-ben egyezett meg a Majna melletti Frankfurtban a birtokok megosztásáról. Ekkor került a somodori uradalom is Kázmér kezébe.

12 A gróf birtokainak irányítását előbb Körmendről, utóbb pedig Bicskéről végezte.

13 Az uradalom később - 1849 után - több részre szakadt.

14 Az uradalomközpont Somodor volt. E településről a következőket vetették papírra az összeírok: „Továbbá vagyon még a Somodori pusztában egy három év előtt létesült telepedés, melly 51 házból áll, mindegyik házi gazda bír

1/4 hold ház helyet, s kertet, és 1 hold földet, valamennyen bírnak tehát 63 6/8 holdat 1200 • ölivel. Mindegyik gazda tartozik az Uradalomnak évenként 20 gyalog napszámot szolgálni, s 1 f. pp.

15 fizetni. — Továbbá tarthat mindegyik gazda 2 marhát, 1 borjut, 2 darab öreg sertést, s 2 sűdőt Uradalmi legelőn, és szolgál 1 marháért 4. — 1 dbb borjúért 2, öreg sertésért 2, 1 sűdőért 1 gyalog napszámot legelő bér fejében. —"

16 A birtok másik három településre, Igal mezővárosra, Szabadira és Jutára is kiterjedt. Az igali birtokon a felvétel időpontjában 15 házas zsellér élt. A négy birtoktest összesen közel 9664-1200 •öllel számított - hold földbirtokot foglalt magába. A somodori uradalomhoz tartozó földbirtok közel felét kitevő szántóföld majorsági gazdálkodás alatt állott. Az igali volt jobbágyok másképp használták az ottani földeket: ,Az Igali község örökös Úrbér pótló szerződéssel eltáva lévén, sessiokra

17 Urbarialiter regulázva nem volt soha; — azért is ennek lakosai ház szám szer ént vezettettek a számadásban; —."

1S A mezővárosban egyébként ekkor zajlott a legelő-elkülönözési per. Jutában és Szabadiban az egykori jobbágyok szintén volt úrbéri telket műveltek. A négy településen az uradalom területének közel 35 %-át, összesen 3356 holdat hasznosítottak szántóként, ahova búzát, kétszerest, rozst, repcét, tavaszit,