Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Somogyi Judit: Adatok Somogy megye egyházi és vallási életének alakulásához a török utáni évtizedekben

29 Melhard Gyula: Somogy vármegye a rendi gyűléseken, I. 1661-1812. Veszprém, 1906. (továbbiakban: Melhard) 1906. 18.; Hegedűs, 1854. 23., 44. A határozatok teljes szövegét és a törvénycikket lásd 17-44. 30 Melhard, 1906. 24. 31 Okányi Pál: Somogy megyének közigazgatása a török uralom alatt és után a megye visszaállításáig. In: A kaposvári m. kir. állami fó'gimnázium értesítője 1891-92. Kaposvár, 1892. (továbbiakban: Okányi) 1892. 16. 32 Tóth Péter: Somogy vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. In: Somogy megye múltjából. 21. (Szerk.: Kanyar József) Kaposvár, 1990. (továbbiakban: Tóth) 41-42., 60. 33 A Somogy Megyei Levéltár (továbbiakban: SML) témánk szempontjából legfontosabb dokumentumai közé a vármegyei jegyzőkönyvek tartoznak (Protocollum generalium et particularium congregationum, köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek), amelyek tartalmazzák a közgyűlésen a jegyző által készített feljegyzések másolatát, valamint bemásolták ide a vármegyéhez intézett leveleket is. Utóbbiak önállóan is megtalálhatók, amelyeket 1715-től kezdődően évenként különítették el. A beérkezett levelek mennyisége évente változott, a török háborúk ideje során sokkal több leirat és panaszos levél érkezett, mint például az 1715. évben. Mivel a fennmaradt iratok nagy része rendezetlen, nem készült róluk mutatókönyv, ellentétben a jegyzőkönyvekkel, és nincsenek tárgyanként összesítve, csak az iratok egyenkénti átnézése során bukkanhatunk rá az általunk megvizsgálni kívánt témával foglalkozó iratokra. (Kivételt képez ez alól a pannonhalmi tizedper, amelynek iratait elkülönítették.) A dolgozatban tehát ezekkel a különálló iratokkal foglalkozunk, valamint ismertetjük a számunkra említésre érdemes jegyzőkönyvi bejegyzéseket. 34 A templomépítéssel kapcsolatos iratokat a nádori levéltárban is találhatunk. 35 Borromaeus Gilbert és Medici Margit fia (1538-1584). Anyai nagybátyja, IV. Pius pápa segítségével gyorsan haladt előre az egyházi pályán; bíboros és milánói érseki rangot kapott. Romagna, Ancona és Bologna követe is volt. Pius halála után 1566-ban elmozdították római hivatalaiból. Ezután milánói érsekségében maradt s kolostorokat, iskolákat építtetett. Szigorú egyházi fegyelmet gyakorolt. 1570-ben alapította Svájc számára a helvét kollégiumot és a hét katolius kanton arany vagy borromei szövetségét a katolius hit védelmezésére és a protestánsok elleni fellépés céljából. 1610-ben szentté avatták. Lásd: Pallas, Budapest, 1893. III. 538. 36 Kalmár, 1994. 8. 37 Theophil Antonicek: Das Musikarchiv der Pfarrkirche St. Karl Borromäus in Wien. Die Handschriften A-H. Tabulae Musicae Austricae Band. - Wien, 1973. VII. 11. 38 Lachsenburg, azelőtt Lachsendorf. Alsó-Ausztriában található. A királyi család nyaralóhelye volt, ahol leggyakrabban Mária Terézia, II. József és Ferenc császár tartózkodott. 39 SML. IV. A. a, Acta Congregationem (továbbiakban: Acta Congreg.) 1717/12. 40 Sigray Ferenc és báró Nadányi Zsófia harmadik gyermeke. 1687-ben született. Állami hivatalokat vállalt; a Magyar Királyi Udvari Kamaránál tanácsos, 1708-tól királyi táblai ülnök 23 éven keresztül. Később alnádor, pozsonyi kamarai tanácsos, aranysarkantyús vitéz, majd országos főpénztárnok és altámok lett. 1738-ban bárói rangot kapott unokaöccsével, Lászlóval együtt. 1763ban utódok nélkül halt meg. 1715-ben az Esterházy és Szunyogh családok birtokvitáit vizsgáló bizottság biztosainak egyike, 1723-ban pedig a magyarországi és ausztriai határokat rendező bizottság tagja. Mindkét helyen mint királyi ítélőtáblai bíró szerepel. Lásd: Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal, (továbbiakban: Nagy) Pest, 1863. X. 178.; Magyar Törvénytár. 1657-1740. 1715/112. törvénycikk. 2. paragrafus, illetve 1723/17. törvénycikk. 2. paragrafus. 527., 581. 41 SML. IV. A. a, Acta Congreg. 1718/5. 42 SML. IV. A. a, Acta Congreg. 1719/27. 43 SML. IV. A. a, Acta Congreg. 1720/32. 44 SML. IV. A. a, Acta Congreg. 1720/10. 45 SML. IV. A. a, Acta congreg. 1721/33. 46 Az 1714-15., az 1722-23., és az 1728-29. évi országgyűlésen Veszprém vármegye követe. A vallásügyi bizottság tagja. Veszprém megye főszolgabírája. Lásd: Nagy, 1860. VI. 203.; Tóth, 1990. 40.