Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Somogyi Judit: Adatok Somogy megye egyházi és vallási életének alakulásához a török utáni évtizedekben

47 Több személyt tüntet fel Nagy Iván, közülük kettő'jöhet számításba. 1. 1717-ben III. Károlytól címeres levelet kapott, 2. 1718-ban adományozott neki az uralkodó címeres levelet. Lásd: Nagy, 1865. XI. 309. 48 SML. IV. A. a, Acta Congreg. 1721/10. 49 SML. IV. A. a, Acta Congreg. 1723/13. 50 Tóth, 1990. 44. 51 Körmendy József: A veszprémi római katolikus egyházmegye a török hódoltság végén. In: PABVEAB Értesítő. A Dunántúl településtörténete. VII. Falvak, várak és puszták a Dunántúlon (XIXIX. század). Veszprém, 1977. (továbbiakban: Körmendy) 426. 52 Csire István: Vázlat Csurgó múltjából különös tekintettel az ottani református gimnázium és egyház alapítására. Csurgó, 1907. (továbbiakban: Csire, 1907.) 16. 53 Csire, 1907. 16-17.; Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. Sopron, 1924. I. 468. 54 Kövér János: A vörsi plébánia története 1686-1842. Kézirat. Vörs, 1843. 1. 55 Mesterházy Sándor: A nemes-pátrói ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházközség története. Csurgó, 1903. (továbbiakban: Mesterházy, 1903.) 12. 56 Horvát József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve Somogyvárról és leányegyházairól. (Szerk.: Bakay Kornél) Kaposvár, 1975. 235. 57 Körmendy, \911. 426-427.; Sörös Pongrácz: Az elenyészett benczés apátságok. (A pannonhalmi Szent-Benedek Rend története. 12/6.) Budapest, 1912. 250-251. 58 Dr Petrák Mihály: Acsády Ádám veszprémi püspöksége 1725-1744. A veszprémi egyházmegye múltjából. 13. (Szerk.; Pfeiffer János) Veszprém, 1949. (továbbiakban: Petrák, 1949.) 15. 59 Körmendy, 1977'. 426-427. 60 Bozsoky Pál Gerő: Adalékok Segesd történetéhez. Kézirat. Paris, 1983. 67. 61 Juhász Kálmán: A licentiátusi intézmény Magyarországon. Budapest, 1921. (továbbiakban: Juhász, 1921.) 5., 20., 22., 28., 29., 34-35., 38-39., 4L; Körmendy, 1977. 427. 62 Körmendy, 1977. 427.; Juhász, 1921. 62.; Petrák, 1949. 44-45. 63 Petrák, 1949. 46. 64 Hoss József: A kaposvári plébánia gazdasági helyzetének jogi kialakulása. Veszprém, 1936. 5-7. 65 Hoss József: A kaposvári plébánia története. Veszprém, 1948. 4-5. 66 Személyéről és tevékenységéről lásd: Pehm József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg, 1934. A veszprémi egyházmegye múltjából. 2.; Tüskés Gábor-Knapp Éva: Padányi Bíró Márton és dunántúli protestantizmus. In: Történelmi Szemle. 1990/3-4. sz. 259273.; Balogh József: Tíz esztendő Somogy vármegye vallási harcaiból. 1740-1750. In: Regnum. 1944-46. Egyháztörténeti évkönyv. Budapest, 1946. 31-39. 67 Egy 1653. évi irat szerint a települések a következők: Csöke, Fonó, Gölle, Kisfalud, Mernye, Őszöd, Ráczinám, Szentmiklós, Taszár, Vadé, Várong. Az 1661-ben keletkezett levél további helységeket is felsorol: Attala, Dobsza, Hetény, Pettend. Lásd: Szentiványi Béla: A piarista kusztodiátus gazdaságtörténete. Budapest, 1943. 13-15. 68 Az egyházmegye határleírása szerint Tolna és Somogy határa Dunaföldvártól a Sió folyó mentén Tápé, a Sió-könyök, majd a Lápa folyó forrásvidéke és a Kapós folyó. A vitatott Baranya-Somogy határ az Almamellék határában húzódó Almás patak, amely Szigetvár mellett elhaladva több patakkal egyesülve ömlik a Dunába. Lásd: Tanulmányok a pécsi egyházmegye történetéből. (Szerk.: Fricsy Ádám) Pécs, 1993. I. (továbbiakban: Tanulmányok, 1993.) 41-49. 69 Az unitáriusokra lásd: Katona Géza: A baranyai unitárizmus a XVII. század végén. In: Theológiai Szemle, 1963/11-12. 341-347. 70 Tanulmányok, 1993. 77., 81-82., 103., 122-123. A jezsuita misszionáriusokra lásd: Galambos Ferenc: A pécsi jezsuiták működése 1687-1728. Budapest, 1942. 71 Tanulmányok, 1993. 151., 153-154. 72 Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet. Budapest, 1935. VI. 297. 73 Csohány, 1979. 22-23. 74 Az ágens olyan nemes ember volt, aki képviselte egyházát az illetékes kormányszerveknél. Csohány, 1979. 24-27.