Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Somogyi Judit: Adatok Somogy megye egyházi és vallási életének alakulásához a török utáni évtizedekben

bágy azonban továbbra sem gyakorolhatta szabadon vallását, amely a földesúrtól függött. III. Ferdinánd (1637-1657) az 1647. évi 6. törvénycikkben elrendelte a protestánsok által 1638-ban követelt 146 templom közül 90 visszaadását. A 10. paragrafus kimondta, hogy ott ahol a templomot nem adták vissza, a földesúr három hónapon belül jelöljön ki telket új templom, paplak és iskola céljaira, a temetőt és a harangokat pedig közösen használják. A törvények szövegét lásd: Magyar Törvénytár. 1657-1740. évi törvénycikkek. Budapest, 1900. 285-287., 349. 11 Zsilinszky Mihály: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformációtól kezdve. Pest, 1887. III-IV. 120-121. 12 Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon (1521-1945). Budapest, 1985. 125. (továbbiakban: Bucsay). 13 Ladányi Sándor: A vallási türelem eszméje a Rákóczi-szabadságharcban. 1976. In: Theológiai Szemle, 1976/11-12. 341. és Fabinyi Tibor: Rákóczi egyházpolitikája egykorú szécsényi naplók tükrében. In: Theológiai Szemle, 1976/3-4. 69-70. 14 Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a bécsi kongresszusig. A magyar nemzet története. (Szerk.: Szilágyi Sándor) Budapest, 1898. VIII. (továbbiakban: Marczali) 110., 113.; Bucsay, 1985. 126., III. Károly neveltetéséről, személyéről lásd: Kalmár János: Die Erziehung von Kaiser VI. Doktori disszertáció. A MTA Kézirattára. Budapest, 1994. (továbbiakban: Kalmár) 15 III. Károly 1704 és 1711 között Spanyolországban uralkodott, ahonnan testvére halála után tért vissza. 16 Marczali, 1898. 110. 17 Marczali, 1898. 113. Magyarország történeti kronológiája 1526-1848. (Főszerk.: Benda Kálmán) Budapest, 1990. II. (továbbiakban: Magyarország történeti kronológiája.) 554.; Csáji Pál: Adattár. A magyarországi református eklézsiák és prédikátorok első hivatalos összeírása 1725-1729. In: Egyháztörténet, 1958/1. (továbbiakban: Csáji, 1958.) 34. 18 A harmadik paragrafus felsorolta a király részéről kinevezett biztosokat. A negyedik paragrafus pedig megnevezte a karok részéről kinevezett 20 biztost. 19 Magyar Törvénytár. 1657-1740. 465. 20 Az 1712-1715. évi országgyűlés a vallásügyi bizottságon kívül még számos más bizottságot állított fel azzal a feladattal, hogy az adóval, igazságüggyel, közigazgatással, határvitákkal kapcsolatos sérelmeket megvizsgálja. A témáról lásd: Kónyi Mária: Az 1715-22. évi rendszeres bizottság javaslatai. Budapest 1932. (Különlenyomat a Bécsi Magyar Történeti Intézet 1932-es évkönyvéből.) 21 Csohány János: Magyar protestáns egyháztörténet. Kézirat. (Szerk.: Makkai László) Debrecen, 1979. (továbbiakban: Csohány) 11.; Marczali, 1898. 116-117. 22 Marczali, 1898. 120., 122.; Horváth Mihály: Magyarország történelme. Pest, 1872. IV. 100-101. 23 A MOL Magyar Királyi Helytartótanács Levéltárában az egyház- és vallásügy kérdéseivel foglalkozó iratsorozatok is azt bizonyítják, hogy a helytartótanács minden felmerülő kérdéscsoportot külön, egymástól elhatároltan, évkoronként nyilvántartott, eszerint pontosan nyomon követhetők az egyes vármegyékre vonatkozó vallásügyi adatok. Az 1720-as évek végétől már nemcsak évkoronként, hanem külön vármegyénként készítették el az indexek jegyzékeit, ezzel még könnyebbé válik a további kutatás. 24 A helytarlótanács és a vallásügyi bizottság működésére lásd: Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézésének története 1724-1848. Budapest, 1940., A magyar királyi helytartótanács gazdasági és népvédelmi működése III. Károly korában. Budapest, 1933., A helytartótanács egyházügyi bizottságának kialakulása. Budapest, 1943. (Különlenyomat a Regnum Egyháztörténeti Évkönyv Szekfű Gyula emlékkönyvéből.) (továbbiakban: Szekfű) 25 Csáji, 1958. 36-38. 26 Bucsay, 1985. 150-151.; Csohány, 12., 16-17., 19.; Szekfű, 301-302. 27 Hegedűs József: A pannonhegyi papi tized Somogyban. Történeti, jogi és peres szempontból nézve 1854-ben. Nagykanizsa, 1854. (továbbiakban: Hegedűs) 6., 16-17.; Németh Ambrus: Ötödik korszak. A magyar Szent-Benedek-Rend megerősödése és bukása az állami mindenhatósággal szemben. 1709-1802. Budapest 1907. (továbbiakban: Németh) 17.. 108. 28 Hegedűs, 1854. 17.; Németh, 1907. 108.