Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Somogyi Judit: Adatok Somogy megye egyházi és vallási életének alakulásához a török utáni évtizedekben

JEGYZETEK 1 Köszönettel tartozom a Kerényi Károly Szakkollégiumnak a szakmai segítségért, illetve a Szakkollégium mecénásainak a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztériumnak, a Soros Alapítványnak, a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítványnak az anyagi segítségért, valamint a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé „Diákok a tudományért Szakalapítvány"-nak, amely kutatásomat pályázatom elfogadásával külön is támogatta. 2 Az egyik legfontosabb munka Schmidt János: Tolna, Baranya, somogyi ág. hitv. evang. egyházmegye és gyülekezeteinek krónikája 1713-1781. Tübingen, Donauschwäbisches Institut Könyvtára. Schmidt-Tomka-féle hagyaték. Érdemes kiemelni Ladányi Sándor forrásközlő írását az 1721. évi Somogy megyei vallásügyi vizsgálatról. In: Somogy megye múltjából. 2. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1972. 3 T. Mérey Klára: A termelőerők helyzete Somogy megyében a XVIII. században. In: „Értekezések 1964-65" Budapest, 1966. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 70. Series Historica 30. 323-324. 27.; Bánkúti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. Szekszárd, 1969. 92-93.; Kováts Zoltán: Somogy megye népessége a XVII-XVIII. század fordulóján. Kaposvár, 1969. Somogyi Almanach. 12. (továbbiakban: Kováts, 1969.) 41. 4 Kováts, 1969. 40. Az erre vonatkozó táblázatot lásd 34—40.; Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században. Kaposvár, 1993. Somogyi Almanach. 52. (továbbiakban: Szita, 1993.) Lásd részletesebben: 9-16. 5 Szita, 1993. 5-6., 18., 20., 33. Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hessenből TolnaBaranya-Somogyba a 18. század első felében. Győr, 1939. 53. 6 Az összeírást T. Mérey Klára is említi és több szempontból elemzi, lásd T. Mérey Klára: Somogy megye két nehéz évszázada (1695-1869). Kaposvár, 1997. „Örökség" Kaposi Kiskönyvtár. 13. 7-13. 7 A falvak lakossága nemzetiségi és vallási megoszlás szerint: Magyar falu, kálvinista: Aszaló, Csehi, Lelle, Szárszó, Szemes, Szólád, Csepely, Csoknya, Csököly, Gige, Hetes, Jád, Kaposmérő, Kaposszentbenedek, Kaposújlak (itt három fő katolizált), Kazsok, Látrány, Magyaregres, Nagybajom, Patca, Szilvásszentmárton, Szomajom, Taszár, Teleki, Zselickisfalud. Kálvinista (a nemzetiség nincs jelezve): Kisbajom. Magyar falu, katolikus: (Balaton)berény, Baté, Bőszénfa, Cserénfa, Csorna, Gálosfa, Gomba, Gölle, Hajmás, Ivánfa, Juta, Kaposfüred, Kaposgyarmat, Kaposkeresztúr, Kecel, Kéthely, Magyari, Mosdós, Nádasd (elődei szektások), Sántos, Simonfa, Szabadi, Szálacska, Szenna, Szentbalázs, Szőlősgyörök, Töröcske, Várviza, Vörs, Zselickislak, Zselicszentpál. Katolikus (a nemzetiség nincs jelezve): Lengyeltóti, Öreglak, Somogyvár. Magyar falu (a vallás nincs jelezve): Sári. Magyar falu, katolikus és kálvinista: Marcali. Vegyes falu, katolikus: Pölöske. Illyr falu, katolikus (valószínűleg sokác): Buzsák, Gugy, Kisberény, Nikla, Osztopán, Sárd. Illyr falu, görög vallású: Gyalán, Orci. Illyr (a vallás nincs jelezve): Geszti, Somogyszentpál. „Rác" falu, görög vallású (szerb): Rácegres. Az 1695. évi összeírás jelzete: Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) P. 108. Esterházy család hercegi ága levéltára. Repositorium No. 13. 393. Az összeírásra Nagy Pál hívta fel a figyelmem, akinek kutatómunkám során nyújtott segítségét ezúton is külön köszönöm. 8 Kováts Zoltán: Somogy megyei községek népesedési viszonyai 1748-ban. Különlenyomat a Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeiből. Szeged, 1964. 221-222. 9 Kováts Zoltán: Somogy megye népességtörténetének néhány kérdése a XVIII. század közepén. Különlenyomat. Kaposvár, 1962. 9-10.; Kováts, 1969. 30. A MOL mikrofilmállományát átnézve (Egyházi anyakönyvek mikrofilmmásolatai 1895. okt. l-ig. Állagjegyzék. Összeállította: Judák Margit. MOL Budapest, 1977. Levéltári levéltárak. 72.) a Kováts által lejegyzett anyakönyveken kívül a következőket találtam: - Pécsi katolikus egyházmegye: Tamási 1719-től; - Veszprémi katolikus egyházmegye: Igal 1716-tól; - Dunántúli református egyházmegye: Kőröshegy 1726-tól. 10 A békeszerződés biztosította a protestáns vallások gyakorlatát, a katolikus vallás sérelme nélkül, a nemeseknek, a szabad királyi városoknak és a végvári katonáknak. II. Mátyás (1608-1619) az 1608. évi koronázás előtti 1. cikkelyben engedélyezte a földesurak, a szabad királyi városok és végvárak mellett a mezővárosok, valamint a falvak számára is a szabad vallásgyakorlatot. A job-