Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)

Bősze Sándor: A forradalom és szabadságharc Somogy megyében 1848-1849 (Történeti kronológia)

kellett erre ösztönözni, mert a horvátok garázdálkodásai addigra mindjobban felhá­borították a lakosságot. Az első gerillaakció nem is késett sokáig. A somogy megyei népfelkelők szeptember 23-án a Zamárdi környéki erdőből lecsaptak a horvát sereg utóvédjére, amelynek soraiban nagy pusztítást vittek végbe. Másnap a szőcsényi er­dőben Mesterházy ügyvéd keszthelyi és a környékbeli somogyi falvak nemzetőrei a Kanizsa felől jövő, utánpótlást szállító szekérkaravánt támadták meg. Szintén ezen a napon a marcali piactérre érkezett 24 horvát katonát Stephaits Gáspár gombai birto­kos határozott fellépésével egyszerűen lefegyverezte. A szeptember végére a megye egész területén kibontakozott partizánháború legnagyobb akciója 30-án történt Szőlősgyöröknél. Egy, hatszáz katona által kísért, hadtáposzlopra csaptak le Lengyeltóti közelében a vidék felkelői. A horvátok közül 116-an estek el, s 230-an kerültek fogságba. Kétszáznál is több - fegyverrel, ruhá­zattal és élelmiszerrel teli - szekeret zsákmányoltak a somogyi népfelkelők. A hó­nap végére már a somogyiak teljesen az ellenőrzésük alá vonták a megye összes útját. A késő őszi, harcoktól mentes, nyugodt időszakot nem tudta kihasználni a megyei bizottmány, amely előzőleg a „ haza oltárára ” felajánlott 200 lovast és 1000 fő gyalogost. Miközben az újoncállítás megyeszerte akadozott a császári hadsereg ismételten megszállta a közeli Muraközt. Nugent tábornok 1849. január 5-én Zala, Burits tábornok pedig tíz nappal később Somogy megszállására indult. A megszállók által a vármegye élére királyi biztosnak január 23-án kinevezett Czindery László, a megye volt főispánja nem élvezte a helyiek bizalmát. Erre építve, 1849 tavaszán Kossuth Lajos megbízta Noszlopy Gáspárt és bátyját a megyei népfelkelés megszervezésével. A két Noszlopy testvérnek, Gáspárnak és Antalnak egy hét leforgása alatt sikerült unokatestvérük, a költő fia, Berzsenyi Antal segítségével 15000 főnyi felkelő sereget toborozniuk. A kormánybiztos május elejére előbb felszabadította Kaposvárt, majd pedig az egész megyét. Az 1849. május 14-i bizottmányi ülés lelkesen fogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot. Noszlopy azonnal hozzáfogott a somogyi honvédsereg szervezésé­hez; kétezer katonát sikerült július végéig csatasorba állítania. A császári csapatok túlereje elől azonban négy hónap múltán kénytelen volt elhagyni Somogyot; au­gusztusban Veszprémbe, majd Komáromba vonult vissza. Kronológiánk felépítése teljesen a hagyományos gyakorlatot követi. Ettől csupán annyira térünk el, hogy a somogyi történéseket is befolyásoló országos ese­ményeket is beépítettük. így kívántuk jelezni, hogy ami a megyében történt abszo­lút mértékben összefüggött a magyarországi folyamatokkal. 1848 január 12. A szicíliai Palermóban kitört a forradalom, február 9. A vármegye követi utasításában kimondta, hogy az adminisztrátori rendszer tárgyában kibocsátott királyi leirat a megyei önkormány­zat megsemmisítését jelenti. Éppen ezért utasította követeit, hogy szorgalmazzák a sérelmes rendelet megsemmisítését. 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom