Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Bősze Sándor: A forradalom és szabadságharc Somogy megyében 1848-1849 (Történeti kronológia)
február 23. március 3. március 8. március 13. március 14. március 15. március 16. március 17. március 18. március 19. Ezen a közgyűlésen választották a vármegye követének Madarász Lászlót. Párizsban kitört a forradalom. A párizsi hírek hatására megváltozott hangulatot kihasználva Kossuth Lajos nagy beszédben az alsótábla elé terjesztette felirati javaslatát. Madarász László az országgyűlésben felszólította a főrendeket, hogy tárgyalják meg Kossuth Lajos felirati javaslatát, melyben Magyar- országnak független felelős minisztériumot kért. Bécsben kitört a forradalom. A közgyűlés Pest vármegyének a független nemzeti kormány felállítását is magában foglaló javaslatát Somogy magáévá tette és utasította követeit, hogy „legyenek tolmácsai az uralkodócsalád iránti ragaszkodásnak, de legyenek tolmácsai azon meggyó'zó'désnek is, hogy a birodalom trónja, bizalomvesztett népei felett, csak alkotmányos engedmények útján szilárdulhat meg újra.”4 A megyei közgyíüés tehát az országgyűlési követek jelentését megtárgyalva, utasította őket, hogy az uralkodótól alkotmányos engedményeket kérjenek. A követeket utasították arra is, hogy a birodalom állam- adósságához ne járuljanak hozzá. A vármegye közönsége egyúttal az alkotmányos berendezkedés fontosságára, a központi és a megyei önkormányzat összhangjára hívta fel a követek figyelmét. Ugyanakkor a testület is célként jelölte meg a tehetősebbek felfegyverzését. Pesten győzött a forradalom. Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába az állami kárpótlással történő jobbágyfelszabadítás mellett a teljes közadózás azonnali megvalósítását is beleérti. Somogy vármegyébe megérkezett a bécsi és a pesti események első híre. Kacskovics Ágoston, az Esterházy-uradalom jogtanácsosa értesült elsőként a vármegyében a forradalomról. V. Ferdinánd a nádort, István főherceget királyi teljhatalommal ruházta fel, és hozzájárult az önálló magyar kormány megalakításához. István nádor Batthány Lajos grófot kinevezte Magyarország miniszterelnökévé. A somogyi követek, Inkey Zsigmond és Madarász László értesítették a vármegyét a pozsonyi országgyűlés eseményeiről. Az országgyűlés mindkét táblája elfogadta a közteherviselésről, az úrbéri szolgáltatások - állami kárpótlással történő - azonnali megszüntetéséről szóló törvényjavaslatokat. Madarász László, Somogy megye egyik követe levélben nyugtatta meg a megye földbirtokosait: „ Pesten semmi zavar már, a Rend 94
