Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Füzes Miklós: A magyar nemzet sérelmei. Egy elfelejtett röpirat a reformkori Magyarországról (Forrásközlés)
alig szól, legföljebb csak sajnálkozva említi. Széchenyi a nemzetfogalomba mindenkit igyekszik beemelni. Nála „minden lakosnak az emberiség közös jusssaiba juttatása, azaz mindenkinek politikai léte” a cél. A röpiratban a „Mit kell tenni a magyarnak?” - című második részben megfogalmazott 12 pont jelentős része nem vezethető le az első részből. Egy kiforrott politikai és államjogi álláspont jelenik meg, nem pedig egy aktuálpolitikai szemlélet, mint amiből maga a röpirat első része is táplálkozik. Széchenyi munkája is aktuális témára, a hitel kérdésére épül, és az általa megfogalmazott 12 törvénytervezet is ilyen célt szolgál. Nem csoda hát, hogy bennük kevés az egybeesés. Tulajdonképpen csak a magyar nyelv valamilyen körben történő használatának az igénye közös. A röpirat téziseinek többi része a királyság székhelyével, a király jogkörével, a trónutódlás kérdésével, a hadüzenet és békekötés jogával, a magyar katonaság külföldön történő felhasználásának korlátozásával, az országgyűlés kinevezési jogával, a törvények kihirdetésének módjával, a korona jövedelmeinek korlátozásával, az egyházi vagyon megszüntetésével, és a választott bíráskodás bevezetésével foglalkozik. A röpirat téziseinek nagy része megegyezik, vagy érintkezik az 1848. március 15-én megfogalmazott „Mit kíván a magyar nemzet? címet viselő 12 ponttal: ilyenek az országgyűlés és a kormány Buda-Pesten történő elhelyezése, a királynak a törvények ereje alá vonása, a magyar katonaság állomásoztatása és felhasználása, az országgyűlés hatásköre, az állandó választott bíráskodás. A röpiratban nem szereplő, de a márciusi 12 pontba felvett követelések nagy részét teljesen, vagy részlegesen a Széchenyi-féle törvénytervezetek, vagy azok is tartalmazzák: nyilvánosság, törvény előtti egyenlőség, közös teherviselés, az úrbéri terhek megszüntetése. Mások, mint például a nemzeti bank felállításának igénye, Széchenyi korábbi műveiben is megtalálhatók. Az 1848 márciusi 12 pont elvi megfogalmazása nagyrészt tehát már 1833- ban megtörtént. Az 1848 március 15-i 12 pont között csak néhány olyan akad, amelyiknek nincs korábbi előzménye a reformkorban. Ezek viszont aktuálpolitikai kérdések voltak, igy korábban nem is foglalkozhattak velük. Az általunk most közzétett röpirat jelentőségét az adja, hogy betekintést enged a polgárosodásért folyó küzdelem folyamatába, és összefoglalja a köznemességnek az 1833-as állapot szerinti nézeteit, azokat, amelyeket a sérelmi politika összefoglaló név alatt szoktunk emlegetni. Egyes követelései megegyeznek az 1848- as márciusi követelésekkel, mások a rendi kiváltságok megőrzését, ismét mások, a tulajdonkorlátozásnál foglalkozók, pedig korszakuknál távolabbra mutatóak. Jelentős munka, és közvetlen hatást is nagyobb mértékben gyakorolt annál, mint amekkorát ezideig tulajdonítottak neki. A korszak megismeréséhez műfajánál fogva is sokoldalúan és színesen, a szintetizált vélemények melletti konkrét esetek, nemegyszer szubjektív vélemények közlésével járul hozzá. * * * 73
