Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Füzes Miklós: A magyar nemzet sérelmei. Egy elfelejtett röpirat a reformkori Magyarországról (Forrásközlés)
A Magyar Nemzet Sérelmei2 Egy alkotmányos szózat a Magyarokhoz az 1833-ik esztendőben Ingratis servire nefas vagy Mi hasznot vészén az Ausztriai Ház Magyar Országból, ‘s miképpen köszöni azt meg a magyaroknak Az Europa állandó organisatiojára, melynek a XIX. század munkájának kell lenni, Magyar ország ujjonnan születése legnagyobb fontosságú. - Megfoghatatlan dolog az, miért vonják el teljesen figyelmeket, az alkotmányos országok szabad népei Magyarországról, holott az Austriai Császárság ereje leginkább a magyar segédforrásokon nyugszik, s nem csak a Németországi, de áltáljában az egész Európai Politicának más formát adand az, ha a Magyaroknak az Austriai Kormány nyomásai, leginkább pedig a Herczeg Metternich törvénytelen hatalmaskodásai ellen kijelentett igasságos ellenmondásai pártfogást nyerendnek. Magyarország újjá szülte minő befolyással bir a nemzet szabadsága eránt, megérdemli az olvasó figyelmét, úgy tetszik, hogy a Tárgy száraz, de nagy következésü lehet. 1811-ik észtén[dőj tette a negyedik és ötödik Banquerottot ama Despoticus Finantz Minister Vallis, midőn már megelőzői ... Gróf Zichy, Gróf Odonell az erőltetett devalvátiokkal, a Kamatok reductiojával, a külföldi jó értékű pénztőkék Intereeinek, a leszállított papirosra változtatásával, mindenféle Erectiokkal, az aranynak és ezüstnek ‘a Czukorra, kávéra, és az orvosi szerekre, ‘s más Tartománybeli portékákra vetett esztelen harminczadok általi kirablásával egy az örökös békére számlált Statusadosságok halkal való elenyésztetése, ‘s végre a Klastrom Javak vakító elzálogosításával példát mutattak: a mint ugyan a II.ik Ferdinánd, és I. Leopold koraitól támadt Bigotismus azáltal bosszuld meg, hogy az istentelen Odonell ministert 1810-ik május 4-én éjjel láb alóli elsikasztotta, ‘s az ö adósság enyésztése tervének részeit Theocratico - olygarchiai átokkal illette. A.P. Vallis önkénye Reductiojának, és devalvatiojának - mellyhez még az is járula, hogy azzal a Magyarországi Törvények is megsirtettek. - Következésében még ő Felsége a Király az adó felemelését is kívánta. Magyarországon az ország Rendei nem is mutatták magokat idegeneknek, mihelyt annak szüksége felöl meggyőzettenek, ‘s megmutattatott az, hogy az ország kiadásai Jövedelmeiből nem fedeztethetnek, aminek felvilágosítására, az ország Jövedelmeinek és Kiadásainak hiteles előadások kivántatott. Erről azonban a Bécsi Udva mem akart érteni, attól tartván, hogy a nemzet szemei meg nyílnak, ‘s majd igen méjjen tekintenek a kártyába. De a Magyar Rendek álhatatosak maradtak - sok vonogatás, és gondolkozások után végre kinyilatkoztattak a Bécsi Udvari Kamara ‘Soldossai ‘s publicanussai, hogy a Budget a legnagyobb Status Titok, mellyet közönségessé tenni lehetetlen; ennél fogva azt csak olly Biztosságnak lehet felfedezni, mely eskü által kötelezendi magát a Titok tartásra. Meg is történt, a Bizottság elébe adatott egy Budget, melly valósággal deficitet bizonyitá.- Azonban a Bizottság visga Tagjai hamar felfedezték, hogy a magyarországi Budget közé az austriai császárság minden Status kiadásai kevertettek, 74
