Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
T. Mérey Klára: Nagycsepely története a török uralom alóli felszabadulástól 1914-ig a gazdaságtörténeti források tükrében
Csepely határa hegyes volt, a talaja homokos. A lakosok általában paraszti munkát folytattak. A legközelebbi nagyobb piac a 7,5 mérföldnyire fekvő Veszprém városa volt. A lakosokat a szerződés szerint adózóknak tüntetik fel. Minden egész telek után a jobbágy gazdák évi 24, a házas zsellérek pedig 10 napi robotmunkával tartoztak. A colonusok kötelessége volt még évi 10 forint készpénzt fizetni és hat telkenként egy-egy hosszú fuvart teljesíteni Veszprémbe. Természetesen a földesúrnak a kilenced és a tized is járt minden terményből. Csepelyen ekkor két nemes rendelkezett egész telekkel. Ezt a felmérést 1829. június 8-án datálták és Bogyay Péter, Somogy megye táblabírája és egy Temes megyei tisztségviselő írta alá.31 Jó helyzetfelmérést ad ez az összeírás a falu gazdasági helyzetéről, de keveset árul el magáról a népességről. Ha azonban fellapozzuk Nagy Lajos 1828-ban kiadott munkáját, abból megtudjuk, hogy Csepelyen 105 ház állott. Feltehetően az adózók listáján feltüntetett 100 házon kívül a földesúri épületek tették ki a plusz 5 építményt. A faluban ekkor 804 fő élt. Közülük 49 fő volt katolikus, 743 kálvinista és 12 pedig héber vallású.32 Ez utóbbiak nyilván a földesúr árendásai voltak, ami annál meglepőbb, mert hiszen a földbirtokos maga a veszprémi püspök. A gazdasági élet fejlődése érdekében a felvilágosult XIX. században a zsidók is letelepedhettek a nagyrészt kálvinisták által lakott somogyi faluban. Csepely falu lakosaira nyilvánvalóan erősen hatott az a rendezési per, amelynek középpontja Karád volt. Itt is, akárcsak Karádon - a források szerint -, 1843- ban hajtották végre az úrbéri birtokrendezést. Ez azonban nem zárulhatott le teljesen, mert 1846-ból ránk maradt egy olyan hivatalos számvevőségi észrevétel, amely szerint Karádon és Csepelyen a maradványföldeket és az irtásokat nem fordították új telkek alakítására - mint ahogy kellett volna -, hanem három nyomásban kiadva, egy hold után nemcsak a kilencedet és a dézsmát kellett a használónak megadnia, hanem Csepelyen még 12 pengő krajcárt és egy gyalognapszámot is teljesíteni kellett holdanként Mindezt pedig az úrbéri lajstromba és az új földkönyvbe is bejegyezték. Az úrbéri maradványföldek, irtások és kenderföldek után pedig Csepelyen még - holdanként - egy pengőforintot és egy gyalognapszámot kellet adni, illetve teljesíteni. A kenderföldek után azonban nem járt sem kilenced sem tized, sőt még a másutt járó fonási szolgáltatás sem.33 Mindamellett a rendezés teljes iratanyaga elkészült, amint ezt az az irat bizonyítja, amelyben a veszprémi püspök megbízottja 1848. május 22-én az igazságügyiminisztert kérte, hogy - mivel Karád és Csepely úrbéri pere befejeződött - a perbeli irományok mellékleteként szereplő két térképet küldessék vissza.34 A jobbágyi földeknek a földesúrétól történő szétválasztása - úgy tűnik - a szabadságharc előtt már megtörtént, s az elkészített térképek és telekkönyvvi adatok alapján Győri József, Somogy megye hites földmérője elkészítette Csepely határának birtokosairól és földjeiről a kívánt kimutatást és beadta azt Czindery ren54
