Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)

T. Mérey Klára: Nagycsepely története a török uralom alóli felszabadulástól 1914-ig a gazdaságtörténeti források tükrében

Csepely határa hegyes volt, a talaja homokos. A lakosok általában paraszti munkát folytattak. A legközelebbi nagyobb piac a 7,5 mérföldnyire fekvő Veszp­rém városa volt. A lakosokat a szerződés szerint adózóknak tüntetik fel. Minden egész telek után a jobbágy gazdák évi 24, a házas zsellérek pedig 10 napi robotmunkával tartoz­tak. A colonusok kötelessége volt még évi 10 forint készpénzt fizetni és hat telken­ként egy-egy hosszú fuvart teljesíteni Veszprémbe. Természetesen a földesúrnak a kilenced és a tized is járt minden terményből. Csepelyen ekkor két nemes rendelke­zett egész telekkel. Ezt a felmérést 1829. június 8-án datálták és Bogyay Péter, Somogy megye táblabírája és egy Temes megyei tisztségviselő írta alá.31 Jó helyzetfelmérést ad ez az összeírás a falu gazdasági helyzetéről, de keve­set árul el magáról a népességről. Ha azonban fellapozzuk Nagy Lajos 1828-ban kiadott munkáját, abból megtudjuk, hogy Csepelyen 105 ház állott. Feltehetően az adózók listáján feltüntetett 100 házon kívül a földesúri épületek tették ki a plusz 5 építményt. A faluban ekkor 804 fő élt. Közülük 49 fő volt katolikus, 743 kálvinista és 12 pedig héber vallású.32 Ez utóbbiak nyilván a földesúr árendásai voltak, ami annál meglepőbb, mert hiszen a földbirtokos maga a veszprémi püspök. A gazdasági élet fejlődése érdekében a felvilágosult XIX. században a zsidók is letelepedhettek a nagyrészt kálvinisták által lakott somogyi faluban. Csepely falu lakosaira nyilvánvalóan erősen hatott az a rendezési per, amely­nek középpontja Karád volt. Itt is, akárcsak Karádon - a források szerint -, 1843- ban hajtották végre az úrbéri birtokrendezést. Ez azonban nem zárulhatott le telje­sen, mert 1846-ból ránk maradt egy olyan hivatalos számvevőségi észrevétel, amely szerint Karádon és Csepelyen a maradványföldeket és az irtásokat nem fordították új telkek alakítására - mint ahogy kellett volna -, hanem három nyomásban kiadva, egy hold után nemcsak a kilencedet és a dézsmát kellett a használónak megadnia, hanem Csepelyen még 12 pengő krajcárt és egy gyalognapszámot is teljesíteni kel­lett holdanként Mindezt pedig az úrbéri lajstromba és az új földkönyvbe is beje­gyezték. Az úrbéri maradványföldek, irtások és kenderföldek után pedig Csepelyen még - holdanként - egy pengőforintot és egy gyalognapszámot kellet adni, illetve teljesíteni. A kenderföldek után azonban nem járt sem kilenced sem tized, sőt még a másutt járó fonási szolgáltatás sem.33 Mindamellett a rendezés teljes iratanyaga elkészült, amint ezt az az irat bizonyítja, amelyben a veszprémi püspök megbízottja 1848. május 22-én az igazságügyiminisztert kérte, hogy - mivel Karád és Csepely úrbéri pere befejező­dött - a perbeli irományok mellékleteként szereplő két térképet küldessék vissza.34 A jobbágyi földeknek a földesúrétól történő szétválasztása - úgy tűnik - a szabadságharc előtt már megtörtént, s az elkészített térképek és telekkönyvvi ada­tok alapján Győri József, Somogy megye hites földmérője elkészítette Csepely ha­tárának birtokosairól és földjeiről a kívánt kimutatást és beadta azt Czindery ren­54

Next

/
Oldalképek
Tartalom