Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Szita László: A Somogy megyei horvát nemzetiség iskola- és művelődésügye a két világháború közti időszakban
1910-ben a vasárnapi litániákon az evangéliumot horvátul is felolvasták, néhány év óta azonban már csak magyarul olvassa fel a tanító és az éneklés és imádkozás is csak magyarul történik. Háború előtt sokat jártak át a Dráván Horvátországba, főleg a községgel szemben levő Ferdinandovac községbe. Most a jugoszláviaibeliekkel nem közlekednek, sőt haragusznak reájuk, mert az átjáró horvátok, kiknek a Dráván innen mintegy 50 hold földjük van, állítólag magyar-gyűlöletből s vadságból gyújtogattak. Heresznyén 1928-ban 7 gazda szalmakazla, istálója, pajtája égett le. A heresznyei gazdáknak is van mintegy 50 holdjuk túl a Dráván, tehát a földek megmunkálása végett átjárnak, a jugoszláviai néppel azonban nem érintkeznek. A falu határát szintén rombolja a Dráva. Évente 8-10 holdat visz el. Mérnökök már jártak a Dráva partján, miből a nép azt következteti, hogy Vízvár után náluk is megkezdik a védelmi munkálatokat. Iskolájuk r. kát. felekezeti, magyar tanításnyelvű. Már a háború előtt is csak magyarul tanultak a gyermekek, akiket már a szülői háznál a nagyszülők és a szülők is tanítják a magyar szóra. Tanítók: Márkus Gyula vezető-tanító, Irmanszkova Mária osztálytanító. A magyar nyelv tanításban elért eredmény jó. A tanulók száma 54. Mindnyájan tudnak magyarul. Az iskolaépület javításra szorul, de nincs miből. A község segélyt kér az iskola javítására. A község a vízvári körjegyzőséghez tartozik, hasonlóképpen a gyülekezet is a vízvári plébániához. A hívők Vízvárra járnak misére vasár- és ünnepnapokon, litániát ellenben otthon tart számukra a tanítójuk, melyen a nép kizárólag magyarul énekel és imádkozik. Bolhó Lakosainak száma 2002, kik közül 1669 magyar és 332 horvát anyanyelvű. A falu népe származásra nézve magyar, horvát és szerb, van köztük török maradvány is, (Pl.: Kamba, Mazaga stb.). A lakosság egymásközt horvátul beszél magyarul mindenki tud. A községnek a Dráván innen, de Jugoszláviához tartozó területen 600 ka- tasztrális a hold földje van, s ezért adó- és telekkönyvi és örökösödési ügyekben a jugoszláviai Gjurgjevácra járnak a hatóságokhoz. De a községnek a Dráván túl fekvő magyar területen is van 100 kát. hold földje, melynek megmunkálása végett a Dráván átjárnak Jugoszláviába. A Dráván túl lakó nép a háború után nagy gyűlölettel beszélt a Dráván innen lakó magyarokról, és a magyar határszélen élő horvát ajkú lakóikról. Most, hogy a Dráván túli horvátok a szerbekkel bajba keveredtek, az itteni (bolhói) horvát ajkú nép kárörvendőleg beszél felőlük, annál is inkább, mert a bolhóiak magyarnak érzik magukat. A gyűlölet most is fennáll a szomszéd Dráván túli népnél, sőt a hatóságoknál is, ami kitűnik abból, hogy az ügyes-bajos dolgaikban átjáró bolhói nép a hatósá158
