Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Szita László: A Somogy megyei horvát nemzetiség iskola- és művelődésügye a két világháború közti időszakban
gok részéről ellenszenves zaklatásoknak van kitéve. így pl. a kettős birtokosok közül többen tudatlanságból határátlépési és nem 3 napig érvényes községi bizonyítvánnyal mentek át a horvát bírósághoz hagyatéki tárgyalás és más ügyekben; emiatt bezárják őket. Bolhón való tartózkodásom idején is a tanítók és a községi bíró állítása szerint 40-en voltak elzárva Gjurgjevácon egy hónap leforgása alatt. A Dráva itt is rongálja a partot és hordja a földet. Ez idén is 3 kát. holdat vitt el. A folyammémökség már 1928-ban, pontosan július hóban a helyszínen járt. Terv szerint 2500 méter hosszban fogják még ezidén megkezdeni a védőmunkálatokat, a község a szükséges anyag fuvarozását, a rőzse és a cövek ezreinek beszerzését vállalta magára. Iskolájuk r. kath. felekezeti, 4 tanerős, magyar tanítás-nyelvű. Tanítók: Persina Vilmos igazgató-tanító, Bolla Gyula, Bolláné Tóth Anna és Lovrencsics Ferenc. Az iskolában csak magyarul tanítanak mert a tanulók legnagyobb része csak a magyar nyelvet beszéli és horvátul nem tud. A magyar nyelvben elért eredmény már az alsó osztályokban is jó. A község lakosságának áldozatkészségét és a tantestület arravalóságát dicséri, hogy az iskolaépület tágas telkén szép kultúrházat építettek. A kuitúrházban vannak: az ifjúsági egyesület és a leventék hivatalos helységei, öltözőszoba, színpad, olvasókör. A földművelésügyi miniszter úr 1000 pengővel járult a kultúrház felépítéséhez. A költségek többi részét adakozásból és színi előadásokból rendeztük. Bolhó a babócsai körjegyzőséghez tartozik. Ugyanitt van a plébánia hivatal is. A községnek van külön temploma is, amelyben minden vasár- és ünnepnap s egyéb alkalmakkor a babócsai káplán jár ki misézni. A liturgia nyelve mindenkor kizárólag magyar. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy ennek a községek lakói tudnak magyarul. Általános megjegyzések A Dráva mellett fekvő Somogy megyei határszéli négy horvát ajkú község, ú.m. Vízvár, Bélavár, Heresznye, Bolhó rövid idő múlva teljesen magyar községekké válnak, erről három év előtt történt látogatásomkor is már meggyőződtem, hogy most ismét felkerestem őket, ezt azért tettem, hogy a falvak népe és vezetőik lássák a törődést, ami buzdítólag hat reájuk, a nagy háború után a jugoszlávok földjeiket el akarták tulajdonítani, meg is voltak szállva, azonban a Babócsára rendelt községi elöljárók és az entente kiküldöttjei előtt tiltakoztak a Jugoszláviába való bekebelezés ellen, sőt eltagadták, hogy tudnak horvátul. Örömmel győződtem meg, hogy a községekben három évvel ezelőtt teljesített látogatásomból kifolyólag készült jelentésemnek és kérelmemnek Nagyméltóságod bölcs intézkedése folytán a Dráva part védelme tekintetében meg volt a sikere, mert a veszélyeztetett községekben mindenütt serényen folynak a védelmi munkálatok, minek nem csak közgazdasági, hanem hazafias haszna is meg lesz. 159
