Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Szita László: A Somogy megyei horvát nemzetiség iskola- és művelődésügye a két világháború közti időszakban
A gyermekek már a szülői háznál magyarul is tanulnak beszélni. A nyugalomba vonult kántortanítónak nagy érdemei vannak abban, hogy ötven évig tartó itteni működése alatt a falu minden lakója magyarul is tud. A lakosságnak évekig sok baja volt a Drávával, amely földjeit hordta, sőt már a kertek alját is kikezdte. Három éve, hogy ezen a vidéken jártam. Akkor kértem Nagyméltóságodat, hogy ennek a községnek, és a szomszéd településeknek érdekében illetékes helyeken közbelépni kegyeskedjen. Ez meg is történt. A Dráva védelmi munkálatai 1926-ban megindíttattak s 1927-ben foganatosíttattak 770 m. hosszú vonalon kővel és rőzsével s burkolattal. 1928 és 1929-ben folytatták ezeket a munkálatokat. Ha 1-2 évvel előbb fogtak volna hozzá, mintegy 50 k. holdat meglehetett volna menteni. A jelenleg is folyó védelmi munkákkal legalább 100 k. hold szántóföld és rét lesz megmentve az áradásoktól. A község plébániája valamikor, a zágrábi egyházmegyéhez tartozott. Most a veszprémi püspökség iuris dictioja alatt van. A templom liturgiájának nyelve teljesen magyar. Iskolája r. kath. felekezeti, két tanerős, magyar tanítási nyelvű. Az olvasást, írást, hittant sem tanulják horvátul, mert erre a népnek sincs szüksége. Mind a felnőttek, mind a gyermekek beszélnek magyarul, így tehát a magyar nyelvben felmutatott eredmény jó. A tankötelesek száma 123. A tanítók: Fehér Ferenc kántortanító, továbbá Giay Frigyes osztálytanító, aki 22 éve működik ebben a községben. Bé lavár Lakosainak száma 818, akik mindnyájan magyar anyanyelvűeknek vallják magukat. Ezt a községet valamikor horvát ajkú nép lakta, de herceg Festetits Uradalmához tartozó, közel fekvő puszták magyar cselédsége lassanként ebbe a faluba telepedett le. A betelepedett és betelepített magyar lakók által, azok hatására, a horvát ajkúak is magyarosodtak. Még 1873-ban feles számban lakott itt horvát és magyar származású nép. Most már csak a nagyon korosak tudnak horvátul, a fiatalabb nemzedék legnagyobb része csak magyarul tud. Iskolája tiszta magyar tanítási nyelvű, két tanerős r. kát felekezeti jellegű. Tanítók: Fehér József vezető tanító és, Irmanszkova Sándor osztálytanító. A tanulók száma 76. A község a vízvári körjegyzőséghez tartozik. Egyházilag a vízvári plébániához tartozik. Oda járnak vasárnaponként misére, de minden harmadik vasárnap kijön a vízvári lelkész kápolnájukba misézni, melyet 1867-ben bővítettek ki. A község állítólag IV. Béla idejében keletkezett, kinek itt a Dráva emelkedet- tebb partján vára volt, mely romokban hever. Heresznye Lakosainak száma 810, kik közül horvát anyanyelvű: 517, magyar 289. A község lakói valamennyien tudnak magyarul, de egymás közt horvátul beszélnek. A magyar beszéd főleg a háború után kezdett elterjedni közöttük, Míg 157
