Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Csóti Csaba: A dél-somogyi területek szerb megszállása
76 Ennek valószínűleg az lehetett a célja, hogy a továbbtanulni szándékozó délszláv fiatalok figyelmét a szerbiai iskolák felé irányítsa 77 Szöllösy Ferenc szerint nemegyszer sor került arra, hogy az illető község lakói adták össze a tanítók fizetését. Drávapálfalván 1920 októberében a község pénztárából előlegezték meg a tanítók fizetését, mivel „a tanítóknak az államkincstártól járó de a szerb megszállás miatt vagy a szerb államkincstár késedelmes intézkedése miatt" a június-augusztus havi fizetést nem utalták át. Id. SML. Drávapálfalva 1920 október 2-ai rendkívüli képviselőtestületi ülésének jegyzőkönyve 15/1681/920. kgy. szám 78 A „hűségeskü” megkövetelése nem csupán a tanítói kart, hanem a közigazgatási tisztviselőket is érintette. 79 A népszámlálás történetére vonatkozólag ld.: Gorjanac, Radojka: Az 1919. évi népszámlálás a megszállt Baranyában In: Baranyai Hely történetírás 1981., 1982., 1983., (Pécs, 1981., 1982., 1983.) 80 A „szekvesztrálás” eredetileg az uradalmak állami tulajdonba vételét jelentette. A valóságban azonban az uradalmak irányításával megbízott „szekvesztorok” magángazdaságukként, többnyire rablógazdálkodást folytatva kezelték a rájuk bízott jószágokat. 81 Ezt az információt megerősíti Stayer Kálmán szigetvári tanító is. ld. SML. alispáni iratok 698/ 1924., Stayer Kálmán szigetvári tanító elleni fegyelmi vizsgálat. 82 Az állami tulajdonba vett javadalom kezelésével megbízott tisztviselő. A korabeli sajtótudósítások korrupt, megvesztegethető hivatalnokoknak mutatják be őket. 83 I. (Karagyorgyevics) Péter szerb király (1844-1921). 1903-ban koronázták szerb uralkodóvá. 1919- ben, megrendült egészsége miatt lemondott fia, a már korábban régensé nyilvánított I. (Karagyorgyevics) Sándor javára. 84 Gönczi Ferenc a dualizmus korának frazeológiáját használta akkor, amikor megkülönböztette a gimnáziumot nem végzett, csekély vagyonú vagy vagyontalan „tanulatlan népet”, a felsőbb iskolai képesítéssel rendelkező úgynevezett intelligenciától és vagyonos polgári és földbirtokosi rétegtől. 85 Ez így természetesen túlzás, ld. Lengyeltóti János: A Dél-Zselic, mint országhatár, 65. p. In: Zselici dolgozatok (Pécs, 1979.) Gönczi itt elsősorban antikommunista nézeteinek ad hangot. E mellett azonban figyelmet érdemel, hogy a „bűnös Baranya” korabeli felfogásával szemben a Szigetvári járás lakóit áldozatoknak tekinti. 86 Ez valószínűleg 1919 áprilisában vagy 1921 augusztusában történhetettt, amikor a jugoszláv- magyar határ megállapításáról folyó tárgyalások, illetve a szerb kivonulási előkészületek zajlottak. ld. SML. Szöllösy Ferenc: A szerbek Dél-Somogyban (kézirattöredék, 1970-72) és Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: OL.) Miniszterelnökségi iratok, K-478., 16. cs., jelzet nélküli feljegyzés a SzHSz Királyság 26982/1921. számú szigorúan bizalmas rendeletéről. 87 A „bosnyák” szó itt valószínűleg a sto nyelvjárás íző és ijező kiejtését keverten használó horváto- kat jelenti. 142