Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Csóti Csaba: A dél-somogyi területek szerb megszállása
40 SML. alispáni iratok 2409/1923. 41 Uo. 42 Gálosfa ideiglenes megszállására valószínűleg az 1918 december 11-12-ei kaposvári fosztogatás után került sor. Az 1919 október 23-ai vármegyei közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint 1919 január 23-án Gálosfa még megszállt település volt. 43 „Alispáni jelentés az 1918 október 1-e óta lefolyt eseményekről” = „Baranyavármegye hivatalos lapja”, 1922. január 5., 2. p. 44 SML. alispáni iratok 4197/1922. 45 Szűts Emil: Az elmerült sziget (Pécs, 1991.), 25. p. 46 „Alispáni jelentés az 1918 október 1-e óta lefolyt eseményekről.” = „Baranyavármegye hivatalos lapja” 1922. január 5., 2. p. Nendtvich polgármester a kitoloncolás után Sásdon átvette a megszállás alá nem került területek irányítását és tiszteletbeli főjegyző címmel alispáni teendőket látott el. 47 Uo. 48 Uo. 49 Szűts Emii. Az elmerült sziget (Pécs, 1991.), 27. p. 50 SML. alispáni iratok 2409/1923 51 A sztrájk történetéhez ld. Szűts Emil: Az elmerült sziget (Pécs, 1991.), 31-41 p. 52 Baranya Megyei Levéltár (továbbiakban: BML.) Pécs város közgyűlési jegyzőkönyvei, 1921 Kgyj / 1351. ein. Nendtvich Andor polgármester beszámolója a megszállás időszakáról, 23. p. 53 „Alispáni jelentés az 1918 október 1-e óta lefolyt eseményekről” = „Baranyavármegye hivatalos lapja” 1922. január 5., 2. p. 54 Ennek ismertetéséhez ld. Szűts Emil: Az elmerült sziget (Pécs, 1991.) 55 Arday Lajos: Dokumentumok a jugoszláv-magyar határ kialakulásának történetéhez In: Századok, 1982. 327. p. A közfelfogással ellentétben tehát 1919 elején még koránt sem tűnt bizonyosnak a Muraköz és a Muramellék elcsatolása Magyarországtól. 56 Uo. 57 „Szigetvár és Délsomogy” 1918 december 15., 3. p. 58 SML. alispáni iratok 2409/1923. 59 „Szigetvár és Délsomogy” 1918 december 1„ 4. p. 60 Uo. 61 SML.alispáni iratok 2409/1923. 62 Uo. A főszolgabírók információi az 1918 november és 1919 március közötti időből származnak, a Tanácsköztársaság alatti és az azt követő ellenforradalmi éra idején már nem volt lehetőségük a helyi tisztviselőknek a közvetlen kapcsolattartásra. 63 „Szigetvár és Délsomogy”, 1918. december 22., 2. p. 64 SML. alispánt iratok 698/1924., Stayer Kálmán szigetvári tanító elleni fegyelmi vizsgálat. 65 Uo. 66 Uo. 67 Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság...” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában (Kaposvár, 1997.) 241-242. p. Bősze 40 olyan szigetvári egyesületet sorol fel, amelyek közül 37 kizárólag Szigetvárra korlátozta működését. 68 „Új-Somogy” 1921. VIII.-IX. hó 69 SML.alispáni iratok 698/1924., Stayer Kálmán szigetvári tanító elleni fegyelmi vizsgálat. 70 Uo. 71 Uo. 72 A megszállás alá került községek névsorát és a lakosság nemzetiségi összetételét ld. a 12. jegyzetpontban 73 A három tanító közül végül kettőt felmentettek, egyiküket pedig pénzbüntetésre ítélték. 74 Toszit Gy. Milan szerb tanfelügyelő a pécsi vasutassztrájk miatt csupán ekkor foglalhatta el hivatalát. Erre vonatkozólag ld. Szűts Emil: Az elmerült sziget (Pécs, 1991.), 19. p. 75 Narodna uprava („Népi igazgatóság”): a Monarchia délszlávok lakta területének igazgatására alakult végrehajtó tesület. Történetére és hatáskörére vonatkozólag ld. Kővágó László: A magyarországi délszlávok 1918-1919-ben (Bp., 1964.), 94-98. p. 141
