Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Bősze Sándor: A forradalom és szabadságharc Somogy megyében 1848-1849 (Történeti kronológia)
„ Balatonszemes: Félúton ide pihenőt tartottunk, ekkor a bán körülbelül így szólt hozzánk: Ma tárgyalni fogok Magyarország nádorával. Ha őnem hoz hírt és garanciát arról, hogy a magyar minisztérium az ausztriaival egyesült, akkor találkozásunk eredménytelen lesz. Célom, hogy a császár ismét elfoglalja trónját. Célom, hogy mi mind békében éljünk egymás mellett. A német legyen német, a magyar maradjon magyar, a szláv pedig szláv. Semmi nem téríthet el engem attól az úttól, amelyre léptem. Báni kinevezésem óta 21 leiratot... kaptam őfelségétől, a császártól, de ezeket sajnos követni nem állt módomban. Eljárásomat végül őfelsége jóváhagyta. Őfelsége, a császár, azonban küldhet nekem még 21 leiratot, melyekben célomtól el akarna téríteni, nem teljesíthetném az azokban foglaltakat. Nekem Őfelségéért kell cselekednem, még akkor is, ha ez legfelsőbb akarata ellenére lenne... ”17 - emlékezett Dahlen. Jellacic - esetenként a teát- rális elemeket sem nélkülöző - viselkedése következtében nem sikerült István nádor Kisfaludy gőzhajóra tervezett tárgyalási kísérlete. Jellasic, Roth tábornok vezette segédcsapatai átkeltek a Dráván. A Sárdon állomásozó egyik horvát hadtest 16800 porció kenyeret, 16800 itce bort, 8100 font húst, 330 porció szénát és zabot követelt az uradalomtól. Mindezen túl még 70 darab szarvasmarhát, 200 sertést és körülbelül 150 darab juhot is levágtak, szeptember 22. István nádor újabb királyi kéziratot kapott. Ebben azt az utasítást kapta, hogy nem teljesítheti Batthyány gróf kormányalakítási feltételeit. A főherceg visszatért dunántúli táborból Budára. Az Országos Honvédelmi Bizottmány nevében Kossuth Lajos egy kiáltványban hívta haza a külföldön állomásozó magyar katonákat. „Balatonkiliti: Tegnap Toni Jellacic kapitány ... visszatért a bécsi futárútjáról. Nem tudom, hogy a küldetés eredményével a bán elégedett-e. így sokan bizonyosak, hogyha a bánnak titokban egyet s mást meg is ígértek - eddig őt semmivel nem támogatták, sem pénzzel, sem csapatokkal, sem pedig döntő jelentőségű nagy lépéseinek nyilvános helyeslésével. A hadsereg nagy erőfeszítéssel, jelentős veszteséggel csak a legszükségesebbeket tudja tenni, ezáltal meglazult a csapatok fegyelme, bár durva rendzavarás nem fordult elő. Többé senki nem tud kezeskedni a magyar sorkatonaság zászlóhűségéről. Ráadásul mind több magyar ezredet küldenek a már fellázadt vidékre, a németeket viszont kivonják, és Isten kegyelmére bízzák azokat, akik még itt maradnak, hogy hozzánk átpártoljanak. Egy erélyes döntés Bécsben, és a győzelem ténye már biztos lenne. Mindazt, ami nekünk hiányzik, csak olyan ember tudja pótolni, mint a bán. A magyar haderő állítólag Pest és Székesfehérvár között nagy tömegben gyülekezik. ”18 - jegyezte fel erről a napról Dahlen. 105
