Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Bősze Sándor: A forradalom és szabadságharc Somogy megyében 1848-1849 (Történeti kronológia)
június 23. június 27. július 01. július 03. július 05. július 09. július 11. július 25. július 27. augusztus 07. atádi kerület 43 községe pedig Mujzer József barcsi plébánost küldte a népképviseleten alapuló első parlamentbe. A szigetvári és a kaposvári kerületben ekkor volt a választás. A kaposvári kerület 47 települése Kund Vincét, a szigetvári kerület 52 községe pedig Záborszky Alajost (akit a július 10-én tartott ülésen az országgyűlés jegyzőévé választottak) küldte a népképviseleten alapuló első parlamentbe. Csány László már nem 3000, hanem 6000 nemzetőr mozgósítását kérte a vármegyétől. A május 25-én tartott közgyűlésen elrendelt toborzás egy hónap leforgása alatt oly számottevő eredménnyel járt, hogy július 1-re a somogyi honvédek már bevonultak a pécsi 8. zászlóaljhoz. A kirendelt nemzetőr csapatok elfoglalták kijelölt állomáshelyeiket: 2500 embert Babócsára vezényeltek; ez a település lett a drá- vai őrvonal somogyi szakaszának centruma. István nádor megnyitotta az első népképviseleti országgyűlést. Táncsics Mihály a szőlődézsma és más földesúri haszonvételek megszüntetését, valamint a majorsági jobbágyok állami kárpótlással történő felszabadítását követelte a Munkások Újságában. Kossuth Lajos nagy beszédének hatására a képviselőház közfelkiáltással megszavazta a kormány által a haza védelmére kért 200 000 újoncot és a 42 millió forint hitelt. Több vármegye határozott követelésére megjelent Mészáros honvédelmi miniszternek a nemzetőrök önkéntes mobilizációjáról szóló rendelete. Batthyány Lajos gróf miniszterelnök és Jellacié horvát bán Bécsben megállapodott, hogy minkét fél visszavonja csapatait a Drávától. A földesúri jogok eltörlésének követelése, a parasztok önkormányzati jogainak és bevételeinek növelésére irányuló törekvései kapcsán a sárdi vásáron viharos jelenetek játszódtak le. A kezdeményezés egy nagybajomi emberé volt. Somogybán Nagybajom gyakorta játszott jelentős szerepet a földesurakkal a földért vívott küzdelemben. A szolgabíró augusztus 21-én a következő jelentést készítette: „...a Bajom felőli bejárásnál a cédulaváltó helyen kívül számos bajomi emberek a szomszéd csökli, jákói és kiskovácsiakkal öszvecsoportozva marháikat egy falkába verték és a nagy tömeget erőszakosan béhajtani akarták. De mivel az odarendelt tiszt és több hajdúk a béhajtást elállották nékiek, a béhajtás nem sikerült. Ekkor Laki József nagybajomi nemzetőri első káplár... egy falka marhát maga elejbe fogván, minden ellenállás dacára az őrökön keresztül tört, a tisztet illetlen szavakkal szidalmazván. És az őpéldájára többiek is erőszakosan keresztül hajtottak.. ..Egyedül Bersenyi esküit úrnak és az őrmester közbejöttének tulajdonítható, hogy vé100
