Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Bősze Sándor: A forradalom és szabadságharc Somogy megyében 1848-1849 (Történeti kronológia)
augusztus 09. augusztus 13. augusztus 19. augusztus 20. augusztus 23. augusztus 27. rengzés, vagy emberhalál nem történt. ...amidőn Vajda József nagybajomi lakos a lábadi emberhez így szólt: Tegye kend fel a sapkáját, ne siivegelje kend az esküttet, egyenlő most minden ember, s ezzel tovább ment. Utóbb a pandúrok a zavargók közül csakugyan kettőt elfogtak s elejbém kísérni akarták.... Erre a népcsoport a pandúroknak rohant és a két embert erőszakosan a kezeikből kivették.... És egy a tömeg közül azt felelte az őrmesteremnek: Itt nem parancsol a kend főbírája. És többen ismét kiáltozták: Nem azért voltunk a Drávára, hogy többé helypénzt fizessünk Szakács János jákói és Zsebi János csököli lakosok pedig azt kiáltozták a többiek hallatára, hogy kiprédikálta a csokonyai pap, hogy több helypénzt nem kell fizetni. ”12 Augusztusban a magyar kormányzat sorkatonasággal is megerősítette a Dráva mentén kialakított védővonalat. A honvédelmi miniszter, Mészáros Lázár a Radetzky-huszárezred tartalékát küldte ezen a napon Keszthelyről Marcaliba és Kéthelyre. A képviselőház 226:117 arányban elfogadta a katonaállítási törvényjavaslatot. Eszerint az újoncok egy - kisebbik - részét a már meglévő sorezredek kiegészítésére fordítják, a többségből pedig önálló honvédzászlóaljakat alakítanak. Ezen a napon a miniszterelnök elrendelte az önkéntes nemzetőri csapatok szervezését. Csány László a Dráva mellett meglátogatta a nemzetőröket. A szemle során felháborodott az egészségügyi ellátás állapotán. A vármegyei nemzetőri fiókbizottmány döntése értelmében Somogynak 2000 újoncot kellett kiállítania. A Somogy megye bizottmánya a szeptember l-ére Babócsára küldendő nemzetőrség felállítását a következők szerint rendelte el: „Mely miniszteri rendelet következtében jelen bizottmány mulaszt- hatatlan polgári kötelességének hiszi a kívántakat lehető legcélszerűbb s biztosabb eszközökkel minél hamarabb sikeresíteni s szíves kézséggel az 1848. XXII. törvény 3. § rendelését is kellően alkalmazni, 2000 főből, amennyire lehetséges, család s gazdasági tekintetből jobban nélkülözhető 20 évesektől 40 évesekig ép, erős, egészséges nemzetőri egyénekből álló hadierőnek a helység népességéhez aránylag a fiókbizottmány által kivetendő szám szerint az illető helységek által önkéntesen eszközlendő kiállítását ezennel elhatározza. ”13 Tallián Károly őrnagy lett a megyei nemzetőrség parancsnoka. Az osztrák kormány emlékiratot adott át V. Ferdinándnak. A dokumentum megfogalmazói törvénytelennek tartották az önálló magyar pénz- és hadügyminisztérium felállítását, mert az - szerintük - ellentmondott a Pragmatica Sanctionak, meg kell tehát szüntetni. 101