Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Bősze Sándor: A forradalom és szabadságharc Somogy megyében 1848-1849 (Történeti kronológia)
június 04. június 10. június 13. június 15. június 17. június 19. június 20. június 21. mánybiztosnak. E megbízatása kiterjedt Sopron, Vas, Veszprém és Zala megyék területére is. Mivel Zichy János gróf a neki felajánlott főispáni méltóságot nem fogadta el, István nádor Sárközy Albert addigi első alispánt nevezte ki Somogy főispánjává. V. Ferdinánd felfüggesztette tisztségéből Jellasic horvát bánt. Csány László kormánybiztos rendeletére a vármegyei nemzetőrség egy részét a Drávához vezényelték, másik részét pedig hadgyakorlatra rendelték ki. Ugyanekkor a vármegyei nemzetőrség mozgósítási ügyeinek ellátására fiókválasztmány alakult. A bizottmány elnökévé Inczédy Lászlót, a Ferenc Károly főherceg nevét viselő 52. gyalogezredbeli főhadnagyot, valamint a „megyei hadfogadó kar” kormányzóját, tagjaivá pedig Mérey József első alispánt, illetve Kacskovics Mihály, Csorba József és Kacskovics Ágoston küldötteket nevezte ki. Ennek a bizottmánynak hatáskörébe utalta a mozgó nemzetőrség ellátása és kiindítása is. Csány László Kaposvárra érkezett. A kormánybiztos is jelen volt a közigazgatási bizottmány gyűlésén. A rendkívüli ülésen az országot fenyegető, a lehetséges horvát támadás veszélyéről beszélve, felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a megyei nemzetőrséget szükséges haladéktalanul a Dráva-vidék védelmére felvonultatni, az otthon maradottakat pedig fel kell fegyverezni és részükre hadgyakorlatokat kell szervezni. (A nemzetőrök létszáma június végén meghaladta a 6870 főt.) Kaposvár rendezett tanácsú mezőváros lett. A közgyűlés üdvözölte Sárközy Albertet, akinek főispáni kinevezését tudomásul vette. Ugyanakkor első alispánná Mérey József addigi másodalispánt választották meg. A helyébe pedig Hochreiter Ambrus lépett. Csány László levele alapján elhatározták, hogy tíz nap múlva a Drávához fognak küldeni 3000 nemzetőrt. Mérey javaslatára a törvényszéki táblabírák megválasztása mellett, az addigi öt helyett, megalakították a kaposvári és a csurgói rögtönítélő bíróságot. A megyében megkezdődött a kiindítandó nemzetőrség szervezése. A tabi és a marcali kerületben ekkor volt az országgyűlési választás. A tabi kerület 32 helysége Farkas Lajost, a marcali kerület 36 községe Koller József mesztegnyői plébánost küldte a népképviseleten alapuló első parlamentbe. A csurgói és a szili kerületben ekkor volt az országgyűlési választás. A csurgói kerület 31 helysége Fekete Lajost, a szili kerület 39 községe pedig Záborszky Imrét küldte a népképviseleten alapuló első parlamentbe. A lengyeltóti és a nagyatádi kerületben ekkor volt a választás. A lengyeltóti kerület 45 települése Festetich Miklós grófot, a nagy99
