Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
Szíjártó M. István: Adalék Somogy megye 18. századi betelepülésének kérdéséhez
Erdély 1 1% Horvátország és Szlavónia 20 14% Csehország 1 1% Ausztria 3 2% Bosznia 4 3% Franciaország 1 1% Magyarországon kívül összesen 30 22% Mind összesen 138 100% Az 1. táblázat adataival való összevetésben a Kováts Zoltán adatsorából képzett 4. táblázat ugyancsak a Magyarországról származó beköltözők dominanciáját (74 illetve 78%) és a Dunántúl (62 illetve 72%) meghatározó fontosságát mutatja. Horvátország, mint a Somogyba irányuló bevándorlás forrása már jóval kisebb jelentőségű, de mindkét adatsort tekintve második helyet foglal el a rangsorban (15 illetve 14%). 5. táblázat A nem Somogy megyében, de a Dunántúlon születettek megoszlása megyénként (Kováts Zoltán adatai) Sopron 1 1% Vas 15 13% Zala 40 40% Veszprém 7 7% Fejér 4 4% Pest-Pilis-Solt 2 2% Tolna 18 18% Baranya 15 15% Dunántúl összesen 100 100% A nem Somogy vármegyében, de a Dunántúlon születettek megoszlását tekintve (2. és 5. táblázat) mindkét adatsorban Zala emelkedik ki, mint a messze legfontosabb megye a Somogyba betelepülők születési helyei közt (40% Kováts Zoltán adataiban, ennél valamivel magasabb aránnyal a nemesi felkelés katonái közt), a második helyen mindkét sokaságban Vas megye következik (Kovátsnál 13%-kal, az 1744-es katonaságnál kétszer ilyen magas aránnyal). Míg azonban a kettő hatalmas túlsúlya jellemezte az inszurrekciós adatokat, e két vármegye együtt is mindössze a felét bocsátotta útjára a Somogy megyébe a Dunántúlról betelepülőknek Kováts Zoltán adatai szerint. Miközben az 1. táblázat adatai alapján elhanyagolhatónak tűnt a Dunántúl volt hódoltsági területeiről történő benépesülés, az Kováts Zoltán szerint komoly méreteket öl-