Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szíjártó M. István: Adalék Somogy megye 18. századi betelepülésének kérdéséhez

ADALÉK SOMOGY MEGYE 18. SZÁZADI BETELEPÜLÉSÉNEK KÉRDÉSÉHEZ SZÍJÁRTÓ M. ISTVÁN A 18. századi nagy népességmozgások története nem tartozik még azon kérdések körébe, melyeket a történettudomány lezártként kezel. Nem tekinthető teljesen tisztázottnak, hogy mekkora volt Magyarország lakossága a 18. század elején, és hogy miként jött létre II. József korára az akkor konstalált s a kortársak számára is meglepően magasnak tűnő népességszám.

1 Somogy vármegye a töröktől visszafoglalt területen feküdt. Újratelepülésének kérdései részben az országos szinten felmerülő problémákat tükrözik, s az ezekre adott válaszok nem érdektelenek Magyarország 18. századi demográfiájának összefüggéseiben. Kováts Zoltán kismonográfiája amellett teszi le a garast, hogy a 17. század végén jelentős számú népesség élt a megyében, s ez a nyugalmasabb évek beköszöntével gazdaságilag is megerősödve fokozatosan került az adózás alá és így a nyilvántartásokba. Szerinte az 1784-85-ben összeírt népességnek ez a populáció s ennek természetes szaporulata tette ki a nagyobb, s a betelepülők a kisebb hányadát (a határvonalat köztük 1720-nál húzva meg). Tanulmánya az 1784-85-ös arányokat eredeti lakosság és betelepülők közt - négy változatban - 55:45-re, 59:4l-re, 63:37-re vagy 68:32-re teszi.

2 Szita László nemrég megjelent alapos monográfiájának témája a nemzetiségek 18-19. századi somogyi története, de mivel betelepülésük különleges figyelmet kap, a szerző véleményt nyilvánít a megye újratelepülésének általánosabb kérdéseiben is. Úgy véli, hogy ebben a döntő erőt a magyar etnikum jelentette, a bevándorlás a megyébe elsősorban Vas, Zala, Baranya, Tolna, Fejér és Bács megyéből történt.

3 Bő anyaggal szemlélteti a vármegye betelepülését, de nem von le számszerű következtetést a betelepülőknek a török kiűzésekor is már a megyében élő népességhez viszonyított súlyát tekintve. A következőkben ennek a kérdésnek a további vizsgálatához szeretnék egy adalékkal szolgálni. Somogy vármegye közgyűlési jegyzőkönyvében megtalálható a megye által 1744-ben kiállított katonaság névsora. ' A névsor a négy fős, nemesekből álló tisztikaron túl tartalmazza a lovasok nevét és a gyalogos katonák névsorát. Az előbbieknél megadják a katona kereszt- és vezetéknevét, anyanyelvét, születésének helyét (a helységet és a vármegyét vagy a kerületet), korát, mesterségét (mely rovat szinte mindegyiküknél üresen maradt), vallását, azt, hogy házas vagy nem, valamint lovának színét, fajtáját és korát. A gyalogos katonákra nézve nemcsak a hátaslóra vonatkozó információk maradtak ki a táblázatból, hanem anyanyelvükről sem értesülünk. A legénység a lovas-