Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
Szita László: Magyarország felszabadulása a török megszállás alól -A zentai győzelem 300. évfordulójára
III. A ZENTAI CSATA AZ EURÓPAI KÖZVÉLEMÉNYBEN A 17. század végén az európai sajtó hatalmas terjedelemben kísérte figyelemmel a kontinensre kiterjedő háborút. Nem volt olyan európai nagyhatalom, vagy hatókörükben lévő kisebb állam, amely valamilyen kapcsolatba ne került volna a Szent Szövetség és a török birodalom között dúló, közép- illetve Délkelet-Európában folyó háborúval. Továbbá nem sodródott volna a Francias Habsburgok között 1688-ban kirobbant háborúba. A háború, amely a közvélemény érdeklődésének középpontjába került, minden más híranyagot háttérbe szorított. Ebből a szempontból vizsgáltuk meg az örökös tartományokban, a német választófejedelemségekben, Itáliában megjelent újságokat. Münchenben 1629-1700 között Ordentliche Wöchentliche Post Zeitungen címen kitűnően szerkesztett újságot adtak ki. Az 1697. évi anyagának tanulmányozása során látható, hogy saját haditudósítókkal rendelkezett, akik általában Bécshői látták el cikkekkel, hadijelentésekkel, hírekkel a müncheni szerkesztőséget. Salzburgban 1675-1700 között jelent meg Wöchentliche Ordinari PostZeitungen címen újság, amelynek több melléklapja is napvilágot látott. 16891700 között Salzburgische Ordinari-Zeitungen Auß Wien címen jelent meg melléklapja. A salzburgi Johann Baptist Mayr (1634-1708) adta ki az újságot. Négy magyarországi haditudósítója volt, akik közvetlenül a fronton is megfordultak. Többnyire azonban Bécsben szerezték információikat. Frankfurt a. M. jelent meg a Frankfurter Post Zeitung. Münchenben Mercurii Relation c. főlap, és számos melléklapja adott híradást a háborúról, a hadműveletekről. A heti újságok mellett a háború eseményeit, egy-egy hadjárat krónikaszerű leírását, várostromokat stb. egy más műfajból is megismerhetjük. Ezek az egykorú nyomtatványok. Szisztematikus feldolgozásuk, de még csak összegyűjtésük sem történt meg a mai napig. Minden ország igyekezett tájékoztatást adni a háborúról, mivel maguk is érdekelve voltak a segélycsapatok révén a Szent Szövetség hadseregében. Ezek a kiadványok meglepő gyorsan követték az eseményeket. Bécs visszafoglalásáról készült pár oldalas krónikától, közel százoldalnyi háborús leírásig jelentek meg beszámolók. Buda visszavívását többtucatnyi külön kiadás kísérte négy-öt nyelven. Hasonló nagy európai visszhangja volt a Harsány Hegy melletti csatának, Eszék visszafoglalásának. A szalánkeméni csata leírását olasz, francia, spanyol, angol, német nyelven ismerhették meg több variációban az olvasni tudó városi polgárok, s a műveltebb rétegek. A zentai ütközettől számtalan kiadvány jelent meg, még a győzelem évében. Novemberben Augsburgban, Münchenben, Ulmban, Hamburgban, Frankfurtban és természetesen Bécsben adtak ki 10-15 nyomtatott oldalnyi terjedelemben olyan hadibeszámolókat, amelyek forrásértéke azért jelentős, mert többségük hivatalos haditudósításokon alapult. így került e kiadványokba, kis füzetformátumba szerkesztve az 1697. évi hadjárat története, a Zenta ellen vonuló császári hadsereg hadinaplója, sőt Eugen von Savoyen hadijelentései közül is több olyan részlet, amelyet a kiadónak az udvari körök bocsájtottak rendelkezésére. A több száz füzetből jellemzésül egy-két kiadványt felsorolunk:
