Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szita László: Magyarország felszabadulása a török megszállás alól -A zentai győzelem 300. évfordulójára

reg, ezt az előnyomulást megállította a Dráva baranyai és somogyi bal part­ján végrehajtott hadműveletekkel, sőt Eszék ostromával is kísérleteztek, amely azonban nem járt sikerrel. Ezt követően a Montecuccoli által leírt és alkalmazott zseniális hadfel­vonulási taktikával, kimozdították a török főhadsereget eszéki, majd baranyavári megerősített haditáborából, és nyílt mezei csatára kényszerítették a Harsány­Hegy déli lábánál. Augusztus 12-én a hivatásos török hadseregre megsemmisí­tő vereséget mértek, amely során a janicsárság döntő része, amelyet a lovasság cserbenhagyott, elpusztult. A hatalmas vereség évekre visszavetette a török hadsereget, és a hivatásos gyalogsága pótlását nehezen vészelte át. Ebben az időben indul meg intenzíven a magyarországi hadszíntéren a blokádháború. A jelentős erődöket, városokat blokádba zárják - amely had­műveletekben nagy szerep jutott a magyar csapatoknak. A főhadsereg erejé­nek növelésére rendelnek minden hadtestet és különítményt, hogy a Duna mellett tervezett 1688. évi hadjárat sikert hozzon. Nagyjelentőségű hadműve­letek sikerrel záródtak a Duna mellett. Visszafoglalták Péterváradot, amely a legerősebb császári erődrendszerré épült ki a következő években. A legna­gyobb eredmény - arnely óriási európai visszhangot váltott ki - Belgrád sike­res ostroma és visszafoglalása volt. Max Emanuel bajor főparancsnok, a ma­gyarországi hadak fővezére, szeptember 6-án általános rohammal bevette a várat. Ludwig von Baden különítményével hatalmas csapást mért a boszniai török hadseregre, és jelentős várakat foglalnak el: Dubicát, Gradiskát. Ugyan­csak a császáriak kezébe került Sabác. Úgy tűnt, hogy Belgrád visszafoglalása után megnyílik az út a török ki­veréséhez Európából. Az 1689. évi hadjárat áttevődött a Duna jobb partjára. A legnagyobb sikerek azzal biztattak, hogy a több száz esztendő óta török el­nyomás alatt sínylődő balkáni népek is felszabadulhatnak az iszlám elnyomás alól. Ludwig von Baden vezette szövetséges hadsereg bolgáriai és szerbiai te­rületeken győzelmet győzelemre halmozott. Július 29-én Grabovácnál, augusz­tus 30-án Batocsinnál, szeptember 24-énMsnél bravúros győzelmeket aratott, elfoglalva ezeket a rendkívül fontos, stratégiailag exponált várakat is. Az októ­beri előrenyomulás során a szövetségesek kezébe kerültNis, Kiadóvá, Vidin, s visszafoglalták a dunai hajózás szempontjából döntő őrhelyet, Orsovát. Piccolomini tábornagy különítménye behatolt mélyen a Balkánra és Albániá­ig jutott győztes csapataival. Az 1690. évi hadműveletek a visszafoglaló háborúk során máig eléggé nem elemzett okok miatt, sikertelenül végződtek. Minden balkáni hódítás el­veszett, és a fő erősségek is az ellenség birtokába jutottak. Hiába győzködte Ludwig von Baden hadvezér a haditanácsot, és az uralkodót, előterjesztve a hadműveleti védelmi tervét, amely szerint az Al-Duna-Száva-Una vonalán építsenek ki megerősített védővonalat, a szerbiai és bulgáriai hódítások meg­tartásához ragaszkodó hadügyi kormányzat nem támogatta a fővezéri terveket. Belgrád eleste súlyos következményekkel járt, s évtizeden keresztül a szövet­séges hadvezetés nem tehetett mást, mint a Belgrád elleni haditervvel volt kénytelen foglalkozni. A törökök al-dunai központját azonban nem sikerül visszafoglalni. Erre csak a következő évszázadban kirobbant török háborúban sikerült Eugen von Savoyen hercegnek sort keríteni. 1717-ben esett el Belg­rád.

Next

/
Oldalképek
Tartalom