Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
Szita László: Magyarország felszabadulása a török megszállás alól -A zentai győzelem 300. évfordulójára
Eugen von Savoyen (Savojai Jenőherceg) főparancsnok. 0. Kupeczky olajfestménye. Bécsi Hadtörténelmi Múzeum). 1691-ben az „évszázad legvéresebb csatája" Szalánkeménnél zajlott le. A szövetségesek megsemmisítő vereséget mértekKöprülüzadeMusztafá nagyvezír csapataira. E csatában a fővezír is elesett. A Harsány hegy mellett megsemmisült janicsár erőket alighogy pótolni tudták. S e csatában ismét ezeket a csapatokat érte a legnagyobb veszteség. Létszámában kiegészülő janicsárcsapatok taktikai, harcászati színvonala évről évre csökkent, s ez az 1692-1697 között lezajlott hadműveleteket vizsgálva szembetűnő jelenséggé vált. A nagyobb összecsapások az 1692, 1693 és 1694-ben, az igen meggyengült legfelsőbb császári hadvezetés ellenére, nem hoztak a törökök számára komolyabb sikereket. Ludwig von Baden legendás hadvezér irányítási zsenialitása annyira hiányzott viszont 1692-től, hogy döntő csatát a szövetségesek sem tudtak elérni. CarlEugen D' Croy herceg tábornagy a szövetséges csapatok fővezére, aki bátor és tehetséges tábornoknak számított egy-egy hadosztálynyi erő vezénylésében, de nem tudott megbirkózni a fővezéri feladatokkal. Az 1695-ig kivívott sikereket is veszélybe sodorta Frigyes Ágost szász választófejedelem. Az ő főparancsnoki kinevezése mögött súlyos anyagi tényezők álltak. Viszont mindenképpen szükség volt újabb ezredek harcrendbe állítására. A császár és a szász választófejedelemség között kötött szerződések szerint a