Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Rezümé

Bezerédy Győző: Somogy megye mezővárosi és községi pecsétjei 17681856. (Hatodik rész, Kadarkút-Magyarlukafa.) A hatodik rész 44 község pecsétjeit tartalmazza. Ebben a sorozatban is megfigyelhető az, hogy a falvak gyakran önkényesnek tűnőén változtattak pecsétjeiken, sőt gyakori volt az is, hogy egyszerre 2-3 hiteles („élő") pecsétnyomója volt a falunak. Több esetben előfordult, hogy az iratot egy másik faluban kellett hitelesíteni és kéznél volt a pecsétnyomó, ugyanakkor otthon a faluban sem kellett ügyeket elodázni, mivel volt még egy typárium. Ugyanakkor visszaélésre is adhatott ez lehetőséget, hisz a bíró két helyen nem lehetett jelen. Előfordult az is, hogy két falu is azonos pecsétet használt. Ez is rendkívüli megoldásnak számított (pl. Látrány és Lelle). Kiliti egy esetben 1788-ban, pecsétjük kéznél nem lévén, a nótárius pecsétnyomójával hitelesítették iratukat. Kiliti bírói számadásai közt található 1848-ban egy új pecsétnyomó megrendelése és annak költségei. KnézyJudit: Élet a Festeticsek csurgói uradalmában a XVIII. század utolsó harmadában. A tanulmány a csurgói uradalom 1760-90-es évek közötti időszakának gazdálkodásáról szól, mégpedig az alkalmazottak egy-egy meghatározott csoportjáról. Nem az örökös jobbágyként vagy éves konvenciós cselédként itt lakókról, tevékenykedőkről, hanem árendásokként több évre szerződött vagy időszaki, alkalmi munkásként foglalkoztatottakról van szó, mint az iparosok, specialisták, kereskedők, időszaki vagy napszámos munkások. A jelzett időben elsősorban az élelmiszer, ruházati termékeket és a legfontosabb háztartási eszközöket és berendezéseket készítő kisiparosok voltak képviselve az uradalomban, voltak köztük fél szessziós jobbágyok, de hazátlan zsellérek is. T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján. A 18-19. század fordulójától meginduló lassú modernizációban az infrastruktúrában jelentős változások történtek, elsősorban az utak kiépítésével kezdődött el ez a folyamat. A tanulmányban érzékelhetjük az utak és a települések kapcsolatát, mivel a szerző ismeretté a korabeli alapforrásokat. A hadmérnökök leírása alapján érzékelhetjük az utak állapotát, a postaállomásokat, településenként az épületek számát. Ugyanakkor a települések gazdasági fejlettségi szintjét is bemutatták. Figyelemmel követhetjük a települések időbeli fejlődését, illetőleg a külterületekről is hasznos információkat kapunk. PaálLászló: Somogy megye sajtója 1919-1944. (Harmadik közlemény) A szerző a Tanácsköztársaság és a Horthy-rendszer megyei és helyi lapjait tekinti át. Részletesen foglalkozik a vizsgált időszak két meghatározó napilapjával, a Somogyi Újsággal és az Új-Somoggyal. Kiemelten kezeli a földbirtokreformnak a megyében nagy figyelemmel kísért előkészítését, majd végrehajtását, továbbá a szociális kérdések megjelenését a lapokban. Bemutatja, milyen rovatok, műfajok jellemezték a korabeli somogyi sajtót, illetve melyek voltak a tipikus stílusjegyei írásainak. Külön foglalkozik az újságok szerkesztőivel, munkatársaival, valamint a műszaki szerkesztéssel és a nyomdatechnikával.