Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szántó László: Pártok harca a hatalomért és az 1945-1947. évi választások Somogyban. (Első közlemény)

szerepe volt a Debrecenben működő pártközpont illetékeseinek. A létrejövő somogyi szervezetek munkáját a Pécsi Területi Titkárság irányította az első hónapokban. A 19-es kommunistákból és volt baloldali szociáldemokratákból alakult szervezet számára döntő előny forrása volt az a tény hogy a szovjet városparancsnok jóváhagyásával a kommunisták megszerezték az Új-Somogy Nyomdát és Somogyvármegye néven ők adták ki a helyi lapot. Ez utóbbi formálisan koalíciós újság volt, de politikai értelemben kezdettől, majd később minden szempontból a kommunisták szócsöve volt. Az előnyeik mellett szólni kell azokról a tényezőkről is, amelyek megnehezítették számukra az előnyök kiaknázását. A helyi szervezeti-politikai gyökerek hiánya, a megelőző negyed század kommunistaellenes légköre, valamint a háború végi helyzetet jellemző bizonytalanság miatt igen kevéssé oldódott az az ellenszenv, bizalmatlanság vagy a jobbik esetben közömbösség, amely körülvette a kommunista pártot. Ezeknek a tényezőknek a hatását még azok a kétségkívül pozitív lépések sem csökkentették lényegesen, amelyeket a mindennapi békés élet újraindítása érdekében tettek. Az ekkoriban még kaposvári személyek vezetése alatt álló szervezet tagsága csalódottan vette tudomásul a közvélemény óvatosságát, tartózkodását. A helyi lapnak Az óvatoskodókhoz c. vezércikkében, bár a koalíciós pártok nevében, szóvá is tették ezt a magatartást, megállapítva azt, hogy „gyáva és kétszínű az, aki most távol marad..."

9 Ezt az elsietett állásfoglalást nem sokkal később már politikai célzattal - az idelátogató Farkas Mihály, az MKP Központi Vezetősége képviselőjének véleményét visszhangozva - odáig vitték, hogy „Somogy megye nem tart lépést a demokratikus fejlődéssel".'" Ebben az időszakban már a pártközpontból idehelyezett megyei titkárok vezetésével erőteljes agitációs és szervezőmunkát folytattak abból a célból, hogy egész Somogy megyében kiépítsék a kommunista szervezetek hálózatát. A változatos, esetenként már ekkor is erőszakos, megfélemlítő módszerekkel folyó agitáció és szervezkedés eredményeként a „nulláról" indult párt Kaposváron kívül 89 községben hozta létre alapszervezeteit. Erről egy reális, de nem feltétlenül pontos, 1945 júliusában kelt kimutatásból tájékozódhatunk, amelyet Somogyvármegye és Kaposvár város Nemzeti Bizottságának átirata nyomán készített az alispáni hivatal.

11 Ha a párt szervezettségi állapotát összevetjük a koalíciós partnerekével, akkor megállapíthatjuk, hogy messze lemaradva a Kisgazdapárt mögött, a Parasztpártéval nagyjából azonos számú településen működtek MKP-szervezetek. Az organizációs munka állása azonban nem elégítette ki sem az országos, sem a helyi pártvezetőséget, mégpedig a közelgő nemzetgyűlési választások miatt. A megyei párttitkárok 1945. júliusi országos értekezletén a legilletékesebb, Rákosi Mátyás főtitkár útmutatása megszabta a párt számára kedvezőbb szervezeti és politikai pozíció kialakításának legfőbb szempontjait és módszereit: „Tagtoborzásra vonatkozólag: a fasisztákkal szemben feltétlenül változtatni kell a vonalunkon. Az első hónapokban, amikor az ország elkeseredését összpontosítani kellett a reakció ellen, szó sem lehetett arról, hogy valakit, aki a nyilaspárt tagja volt, felvegyünk pártunkba. Azóta eltelt egy fél esztendő, és sok volt nyilasnak módjában állott rendes munkával megmutatni, hogy ő megváltozott. Amennyiben nem volt a múltban komoly vaj a fején, akkor az ilyet