Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szántó László: Pártok harca a hatalomért és az 1945-1947. évi választások Somogyban. (Első közlemény)

fel lehet venni a pártba, ha előbb komoly önkritikus nyilatkozatot ad, amelyben megírja: ez voltam ezért és ezért, komoly hibákat követtem el, bűnöztem a magyar nemzet és a munkásosztály ellen, ma ezt belátom és ígérem, hogy jóváteszem. Ha ilyen írást ad az illető, egyébként megfelel, és nem botránkoznak meg a többi tagok a felvétele miatt, akkor felvehető. Ha a pártot támadás éri ilyen esetben, akkor publikálni fogjuk nyilatkozatát. Itt is mértéket kell tartani. Maga a tény úgyis köztudomásúvá válik elsősorban a nyilasok között, és ez a párt befolyását megerősíti."

12 A kapuk szélesre nyitása, bármily módon történt is az, érthető volt a kommunisták célkitűzéseinek szemszögéből. Ezek a hónapok egyébként is hangosak voltak azoktól a kölcsönös vádaskodásoktól, amelyekkel a pártok illették egymást a soraikba felvett, az ellenfél által „fasiszta, nyilas, népellenes, reakciós... stb." jelzőkkel megbélyegzett szemmélyek miatt. Utólag nehezen lehet elbírálni, hogy melyik párt milyen arányban és irányban nyitotta szélesre kapuit. Ugyanakkor meggondolkodtató, hogy a Kommunista Párt a háború végén megszerezte pl. a Nyilaskeresztes Párt vagy a volt Államrendőrség nyilvántartásait. Mindenesetre Somogyban viszonylag gyorsan növekedett a párt taglétszáma, ti. egy 1945. októberi összesítés szerint elérte a 14 és félezer főt.

13 A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Somogyban nagy hagyományokkal rendelkezett annál is inkább, mert a korai kisgazdamozgalom „bölcsője" is Somogy megye volt. A Kisgazdapárt az 1930-as évek közepén a megyében komoly sikereket ért el az országgyűlési választásokon." A birtokos parasztság majdnem teljes egésze mögötte állt, de jelentékeny volt a befolyása a szegényparasztság körében is. A párt kaposvári szervezetét 1945. január közepén alakították újjá, majd az első vármegyei értekezletre 1945 februárjában került sor,

15 s azon Gaál Olivér volt országgyűlési képviselőt újjáválasztották elnöknek. A felszabadított területen hamarosan hozzáfogtak a pártszervezéshez, amely nagyobb lendületet vett azután, hogy április 24-én Vidovics Ferenc, a párt országos (vidéki) főtitkárhelyettese lett Somogy főispánja.

16 Az ő személyét hamarosan támadások érték a kommunisták részéről azzal az indoklással, hogy hivatalát pártszervezésre használta fel. Erre vonatkozé) dokumentumok hiányában nem állapítható meg, hogy mennyiben volt megalapozott ez a vád, amely egyébként annak az időszaknak szinte minden hivatalvezetőjével szemben felvethető volt. A főispán ebbéli szerepével kapcsolatban nem érdektelen megemlíteni, hogy emlékirataiban azzal büszkélkedett, hogy amíg ő hivatalban volt, addig a kommunisták egyetlen szervezetet sem tudtak Somogyban létrehozni.

17 Ez természetesen nem felelt meg a valóságnak. Akár Vidovics, akár pedig a más pártállású hivatali vezetők ez irányú tevékenységét illetően ennél lényegesebb arra - a később még tárgyalandó - körülményre felhívnunk a figyelmet, hogy a pártok ebben az időszakban maguk alá rendelték a közigazgatást, ezért egyikük sem volt mentes a hivatali beosztásnak pártcélokra történő felhasználásától. A fentebb már hivatkozott kimutatás szerint az FKGP szervezőmunkája igen eredményesnek bizonyult. Annak alapján megállapítható, hogy a párt befolyása kiterjedt a megye egész területére, ugyanis a listákon szerepeltetett 300 község közül 274-ben már volt helyi szervezete. Ugyanakkor ezek átfogták a falu lakosságának többségét, nem kevés településen - egyharmadukban! pedig csak ennek a pártnak volt helyi szervezete. Mindennek ellenére a hatal-