Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szántó László: Pártok harca a hatalomért és az 1945-1947. évi választások Somogyban. (Első közlemény)

A pártok megszerveződése és az 1945. évi nemzetgyűlési választások Somogyban Somogy megyében a hadműveletek elhúzódtak 1945 márciusának végéig,

5 ezért a megye területén késve és fokozatosan kezdődhetett meg a békés átalakulás. Kaposvárt, a megyeszékhelyet 1944. december 2-án harc nélkül foglalhatták el a Vörös Hadsereg egységei, ezért a megyeközpont újjáéledése viszonylag korán megkezdődött. A politikai erők újjászerveződését meghatározta az a körülmény, hogy az általános, titkos és egyenlő választójogra alapozott parlamentárius rendszer képezte a belpolitikai élet kereteit. Az újjáalakuló pártoknak ezért elemi érdeke volt a minél nagyobb taglétszám elérése, és ezen keresztül is társadalmi befolyásuk gyors kiterjesztése. Ebben a politikai versengésben a pártok mindegyike a régi ellenforradalmi rendszer maradványaival szemben és a demokratikus átalakulásért folytatott harc letéteményeseként határozta meg és propagálta önmagát a helyi közvélemény előtt. A koalíciós pártok helyi szervezkedését kedvező és kedvezőtlen, általános és csak a somogyi viszonyokra jellemző tényezők egyaránt, de nem azonos mértékben befolyásolták. A kedvezőtlen adottságok közé sorolható mindenekelőtt az a meglehetősen erős bizalmatlanság, amely a magyar társadalmat jellemezte a politikához, a pártokhoz való viszonyában. Ugyancsak komoly gondot okozott a pártoknak a helyzet azon sajátossága, hogy az új és bizonytalan politikai helyzet, valamint a régi rendszerrel szembeni erőteljes propaganda sok-sok embert terelt csak érdekből és számításból a pártok felé. Ez önmagában is összetett probléma volt, mert közöttük voltak azok is, akik kisebb vagy nagyobb mértékben bűnösek vagy felelcísek voltak a megbukott rendszer helyi intézkedéseiért...stb. Ebből fakadóan állandóan napirenden volt vagy mesterségesen napirenden lehetett tartani azt a kérdést, hogy melyik pártban kik és hányan voltak „népellenes, fasiszta, reakciós... stb. elemek". Az egyes pártok szerveződését nem kismértékben befolyásolta az a körülmény, hogy jelen voltak-e korábban a megye közéletében, mennyire és miként voltak ismertek Somogyban. Az országos pártközpontoknak a vidéki szervezkedést „menedzselő" munkájától ugyancsak nem kis mértékben függött az egyes pártok somogyi szervezkedésének sikeres vagy kevésbé sikeres alakulása. Korábban már érintettük, hogy a hatalmi-politikai intézményrendszer újjáalakítása a koalíciós pártok feladata volt, amelynek az alapelveit és fő céljait a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Szegeden kiadott programjában határozták meg. Ennek megfelelően a közigazgatás ideiglenes rendezése céljából kiadott (később módosított) kormányrendelet,

6 a pártok képviselőiből megalakítandó nemzeti bizottságokat hatalmazta fel arra is, hogy alakítsák újjá a pártok delegáltjaiból a megyei és a helyi önkormányzati testületeket. A pártok szervezésének mielőbbi megkezdését és gyorsítását ösztönző rendelet mellett szólnunk kell még arról, hogy az egyik kormányrendelet nyomán a közszolgálati alkalmazottak tagjai lehettek a pártoknak és a szakszervezeteknek.

7 A pártok közül Somogyban is a Magyar Kommunista Párt kezdte meg elsőként szervezkedését.

8 A kaposvári szervezet megalakításában közvetlen