Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Paál László: Somogy megye sajtója 1914-1944. (Harmadik közlemény)

A Tanácsköztársaság minősítése A lapok - különösen az első hetekben, hónapokban - igyekezek egymáson túltenni a mennél szélsőségesebb kifejezések használatában. Jórészt az UjSomogy-ból való e kis gyűjtemény, melyekkel nem csak a 133 napot, hanem egybemosva a két szakaszt, az őszirózsás forradalom óta eltelt időszakot minősítik: vörös őrjöngés, tájfun, destrukció, rém, veszedelem, áradat, őrület, bestia; sötét emlékű csőcselékuralom; forradalmi tobzódás; irgalmatlan vesszőfutás; az örök halál lehelete; gyilkosok, rablók, pénzhamisítók, hóhérok uralma; proletárdiktatúra nevű torzszülemény; hazátlan, istent tagadó bitangok uralma; őrültek és gazemberek uralma; borzalmas anarchia; rémító vörös uralom; véres kommün... Később fenyegetésre használták fel, figyelmeztetésként emlegették a „kommün" hónapjait, eseményeit: ha a konszolidáció nem gyorsul fel, ha nem találnak sürgős megoldást a legfeszítőbb kérdésekre, mint amilyen a munkanélküliség, a földkérdés, a menekültek, a tisztviselők helyzetének rendezése, a lakásügy - félő, hogy újra utcára mennek a tömegek. 1921 telére készülve pánikhangulat: „Hiába hoztak a pártok törvényeket... Ha üres a gyomor, ha nincs ruházat, lehet akármilyen törvény, nem veszik semmibe. Egy példát hozok csak: a Károlyi-forradalom kezdete..."

14 A fehérterrorról nincs szó. Csak egy fél mondattal lehet találkozni cáfolva azokat az, úgy látszik, egyre terjedő pogromhíreket: „itt-ott előfordulhattak túlkapások, de ezek nagyon ritkák voltak." Az 1919-1920-as bírósági perekről tárgyszerűen tudósítottak a lapok. Az újságok publicisztikai írásaiban mind gyakrabban került szóba a felelősség kérdése. Önmarcangoló írások jelentek meg arról, hogyan jutott idáig - mármint a proletárdiktatúráig - e „többre hivatott, évezredes jogrenden alapuló társadalom." Persze, ahány cikk, annyi megállapítás. Jelent meg olyan elemzés is, amelyben osztályokra való tekintet nélkül a „magyarokat" teszi felelőssé szerzője, „akik tompa nemtörődömséggel hagytuk felettünk kibomlani a vörös zászlót". Mások a liberálisokat, de legtöbben a liberális zsidóságot hibáztatták, ám akadtak, akik „ csupán" a galíciai zsidókat tették felelőssé. Találkozhatunk olyan cikkel is, amelynek szerzője e következtetésig jut: „Az erkölcstelen zsidó sajtó okozta az ország tönkrejutását." Horthy fővezér siófoki nyilatkozatában pedig ezt olvashatjuk a felelősségről: „a munkásság lássa be, hogy egyedül ő, helyesebben a vezetői hibásak abban, hogy az ország idáig jutott."

15 Napilapok a Horthy-korszakban A Tanácsköztársaság után megjelent első megyei polgári napilap az ÚjSomogy volt, amely 1944. november 29-ig, hétfő kivételével rendszeresen az olvasókhoz került. Főszerkesztője az első két hónap után - amikor Neubauer Ferenc jegyezte a lapot - Thury Zsigmond volt. A lapindítás indítékáról és körülményeiről egyéves évfordulóján így írt a szerkesztőség: „Hogy az akkor egyedüli Somogyi Hírlap, mint a szociáldemokrata párt lapja meg ne jelenhessen többé, tulajdonjogát a pártvezetőségtől megváltották, és így annak megjelenését lehetetlenné tették." Majd „boszorkányos gyorsasággal életre hívták az Uj-Somogyot", amely már másnap, augusztus 24-én megjelent. Nem sokkal később, még ez év november l-jén -