Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

tőnek. Az állatállomány: 20 ló és 40 ökör. Az átjárás nyitott, minden időben járható és átutazható. Lakói erős, munkabíró emberek, akik földművelésből élnek. Elöljárójuk a bíró. Reformátusok. A talaj agyagos, gabonát termelnek. Nyugaton magas törzsű lombos erdő borítja a határt. Molvány és Nemeske falvak együttes lakosságszáma 400 férfi és 300 nő, 60 ház és 40 istálló található bennük, 1200 férfit és 200 lovat lehet itt elszállásolni. Az állatállományuk: 40 ló és 80 ökör. Az átjárás nyitott, de nagyon mocsaras. Nemeskét nyugatról, Molványt minden irányból körül lehet járni. Lakóik erős, munkabíró emberek, akik földművelésből élnek. A talaj lapos és agyagos. Ezer lépés távolságban magas törzsű lombos erdő található. A falvak elöljárói a bírák. Az 1812-ben készült megyeleírás kitűnő termőtalajt említ a sík területen fekvő Hoboly esetében, ahol kálvinista imaház és lelkész is van. Molvány mindenben hasonló ehhez a faluhoz, kivéve a földesurat. Nemeskén is feljegyzik a kálvinista templomot és lelkészt s a kiváló termőföldet. Másfél évtized múltán L. Nagy Hobolyban 54 házat jegyzett fel 418 lakossal, akik közül 19 volt katolikus, a többi protestáns. Molványban 28 házat, Nemeskén 49 házat, vagyis összesen 77 házat találunk, tehát többet, mint amennyit a hadmérnök az 1810-es években feljegyzett. A lakosok száma viszont Molványban 232, Nemeskén 380 volt, s ez az összesen 612 fő kevesebb mint a hadmérnök akkori becslése (700 fő). A kálvinisták között mindössze 29 katolikus élt a két faluban. Ennek az útnak további folytatásában Gyöngyösmellék és a végállomás előtti Kálmáncsánál jelzi a hadmérnök, hogy e településeket már leírta. A további községek adatait azonban közli: Csertü, Bassal, Pattá és Merenye. Ezek a települések II. József idején a következő adatokkal kerültek feljegyzésre: Csertő Somssich Antal faluja volt, hozzá tartozott az ugyancsak az ő birtokát képező Szent Miklós puszta. A faluban 58 házban 345 lakost jegyeztek fel (Szent Miklóson 9 házban 40-en laktak). Basal adatai már szerepeltek, erre még visszatérünk. Pata Kubinyi faluja volt, 29 házban 219-en laktak. Merenye Batthyány Tódor gróf birtoka volt, 41 házban 324 főt jegyeztek fel. Vályi lexikona szerint Csertő magyar falu volt Somogy megyében, Somssich-birtok, katolikus lakosok voltak és Apáti filiája volt. Határa termékeny, első osztályú. Pata ugyancsak magyar falu és ez is Apáti filiája. - Határa ,,a természetnek szép javaival bővelkedik". Első osztályú ez is. Merenye földesura gróf Széchenyi, református lakossággal, Görösgálhoz 5

A, Kálmáncsához 1 órányira fekszik. Sík, agyagos földjét háromnyomásban művelik. Főleg búzát terem jól, rozsot, tavaszit középszerűen. Erdeje, szőleje nincs. Piaca: Légrádon, Kaproncán és Kanizsán van. A postalexikon 1804. évi adatai ezt annyiban egészítik ki, hogy Csertőn református pap él, s a katolikusok a mosgói plébániához tartoznak. Félórányira van Szigetvártól. Merenye síkságon fekvő magyar „falucska", a babócsai járásban. Másfél órányira fekszik Szigetvártól.

135 S mindezek után vizsgáljuk meg, hogyan ír ezekről a falvakról a hadmérnök? Csertü lakosait 380 főre becsülte (180 férfi és 200 nő), 45 ház és 30 istálló volt ott, s 1000 ember és 200 ló volt elszállásolható. Állatállománya: 40 ló és 50 ökör. Az átjárás nyitott, de nagyon rossz, nem utazható. Minden oldal-