Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján
ról dominál. Jelentős uradalmi épület és magtár található területén, továbbá két szilárd anyagból épített (gemauerte) magtár, amely magazinná, katonai raktárrá alakítható. Lakosai erős, munkabíró emberek, akik földművelésből éltek. Elöljárójuk a bíró. A talaj délen gabonával bevetett, nyugaton magas törzsű lombos erdő van, kevés szőlő. A megyei leírás ezt az adatsort azzal egészíti ki, hogy a birtok Somssich Antal örököseié, az uradalom épületei közt van egy kápolna is, amelyet a földesúr magának és a kevés katolikus lakónak építtetett. Szigetvár leányegyháza. A határ északon hegyes-völgyes, délen sík és termékeny, szőlőhegyén jó bor terem. A lakosai magyarok és kálvinisták, akiknek imaháza és előimádkozó mestere van. Pattá lakosainak számát 150 férfire és 160 nőre becsülte a hadmérnök, 30 házat és 24 istállót jegyzett fel. Hatszáz férfit és 100 lovat jelzett elhelyezhetőnek. Állatállománya 24 ló és 60 ökör. Az átjárás nyitott, de télen megakadhatnak az átutazni szándékozók. Nyugatról lehet megközelíteni. Két nagy szilárdan megépített csűr van területén, amelyekben mintegy 100 mázsa széna és zab helyezhető el. Egy jelentős épület 200 ember számára kórházként alkalmazható. Lakói erős, egészséges emberek, akik földművelésből élnek. Elöljárójuk a bíró. A megyei leírás megerősíti a termékeny talajról írottakat és lakosainak kálvinista imaházát és lelkészét emeli ki. Merenyén a hadmérnök 200 férfi és 180 női lakost említ, 80 ház és 50 istálló állt itt, 2000 embert és 200 lovat tartottak elhelyezhetőnek. Állatállománya 70 ló és 100 ökör. Az átjárás nyitott és jó, minden oldalról utazható, nem dominál. Lakói erős, egészséges, munkabíró emberek, akik földművelésből élnek. A talaj sík, agyagos és gabonával bevetett. Elöljárójuk a bíró. Az 1812. évi megyei leírás a babócsai járás falvai között említi (a másik három falu - Basallal együtt - a szigeti járáshoz tartozott). Határa sík és termékeny, szőleje „közönséges bort" terem. Kálvinista imaház és lelkész volt területén. 136 Egy érdekességet kell még megemlítenünk. Basal adatait egy másik úttal kapcsolatosan a hadmérnök már lejegyezte, de itt ismét felbukkan. Egybevetve e két adatsort, az teljesen azonos, illetve a jegyzetben van némi alaki eltérés, fogalmazásbeli változtatás. Most már csak a hadmérnök konkrét számadatait kell a másfél évtizeddel később keletkezett forrással, L. Nagy adataival egybevetnünk. Csertőn ez utóbbi munka filiális kat. templomot jelez, 53 ház állt itt és 417 lakos (ebből 138 volt katolikus, a többi protestáns). Patán katolikus filiális templom és kálvinista imaház állt, 140 házat jegyeztek még fel és 1074 lakót (37 kat., 10 izr., a többi protestáns). Merenyén 57 házban 471 lakos élt, s volt egy kálvinista imaház. Ezek az adatok Pata népességének hallatlan növekedésére utalnak, vagy pedig L. Nagy adatai túlzottak vagy tévesek. A megyei monográfia csak arról ad hírt, hogy a református templom ebben a településben 1794-ben épült, s ebből népesebb közösségre lehet következtetni. Az 1836. évi kolera alkalmával a lakosságnak több mint a fele meghalt. 137 A megye úthálózatának, illetve az utak mellett fekvő települések helyzetének áttekintése ezzel korántsem zárult le, de most ismét egy más típusú útismertetéssel kell folytatnunk a hadmérnökök által feljegyzett utakat szegélyező