Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

szolgabíró, de van a községben egy katolikus pap is. Három jelentós épülete kórházzá alakítható. Drávafokon 180 férfi és 140 nő élt, 24 házat és 20 istállót jegyeztek fel; 600 férfi és 150 ló volt még elhelyezhető ebben a faluban. Az állatállomány 30 lóból és 50 ökörből állt. Az áthaladás nyílt, de télen rossz. Északról dominál, délről és keletről kikerülhető. Lakói egészségesek, erősek, földművelésből és sertéstartásból (Borstenviehzucht) élnek. Különösen sok kendert termelnek. A bíró az elöljáró ebben a faluban. A talaj agyagos. A településen sok az erdő és a mocsaras terület, a termőföldeken kívül. A következő állomás a Baranya megyei Bogdása, amellyel itt nem foglalkozunk, majd ezután következik Selle (sic!) mezőváros. Lakóinak száma 700 férfi és 500 nő, 80 házat és 70 istállót jegyeztek fel. Az elhelyezhető férfiak száma 2300, a lovaké 400. Az akkori állatállomány 300 ló volt és 400 ökör. A megjegyzés rovatban írottak szerint az átjárás szabad, Batthyány gróf kastélya és a templom magasan fekszik. Lakosai egészséges, erős emberek, akik földművelésből élnek. Nagy csűrök vannak itt, amelyek magazinná alakíthatók, s a kastély kórháznak használható, de el is sáncolható. Az út itt halad el Isztaráról (Drávasztáráról) és Eszékről. Egy Commisaire, vagyis akkori helyes németséggel: Commissar, állam által egy feladat ellátására kiküldött biztos élt ebben a településben, ő volt az egyik megemlített, „tárgyalóképes" elöljáró és a másik a mezőváros bírája. Ezeken kívül élt még ott egy református pap is. A határ sík és homokos talajú, gabonával s főleg kenderrel beültetett. A hegységeket körös-körül magas törzsű lombos erdő borította. Külön ki kell itt emelnem a „tudósítás" érdekességét. Forrásainkban sehol sem történik említés a Sellyén ekkoriban élő komisszáriusról. A korabeli szótár ezt a szót állami kiküldöttnek fordítja, aki az államtól (Staat) kap megbízatást egy meghatározott feladat végrehajtására. A szótár példaként egy hadsereg ellátásáról való gondoskodást emelte ki, vagy egy út elkészítésére is nyerhetett valaki megbízatást stb. Érdemes lenne kideríteni az 1810-es években Sellyén élő megbízott, biztos személyét, feladatát... A megyei leírás Gyöngyösmelléket Turi és Deli család birtokának említi 1812-ben, jó borát emeli ki és azt, hogy katolikus és kálvinista magyarok lakják. Drávafok Országh András birtoka volt akkor, a Dráva áradásainak kitett falu, lakosai kálvinista magyarok, imaházzal, lelkésszel. Sellye mezővárosról ez a leírás közli elsőként azt a furcsaságot, amely végül is e település Baranya megyéhez csatolását eredményezte, azt ti., amit a térkép is világosan megmutat: Sellyét Baranya megye községeinek területe oly módon választja el Somogy megyétől, hogy sehol sem érintkezik azzal. Kastély és több uradalmi épület található területén, Batthyány-birtok. Lakói kálvinista magyarok, imaházzal, lelkésszel. Az uradalmi tisztek és néhány mesterember katolikus, nekik is van papjuk, templomuk. Hat országos vására van. L. Nagy munkájában Mellegh (Gyöngyös) néven a falvak közt szereplő település katolikus filiás templommal és kálvinista imaházzal is rendelkezett 1828-ban. Ekkor 56 házban 449 lakos élt. A katolikusokon és protestánsokon kívül 10 görögkeleti és 19 izraelita vallásút is találunk falai között. Drávafokon kálvinista templom, s 68 házban 538 lakos élt. (Katolikusok és protestánsok.) Sellye mezővárosban pedig a katolikus és kálvinista templomon kívül 135 ház-