Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

ban lakó 1043 személyt jegyzett fel L. Nagy munkájában (742 fő volt protestáns, 299 katolikus és 2 görögkeleti).

120 E tanulságos, sok érdekes új adatot felvető út után egy rövid szakasz következik ismét. Drávasztárától, amely a mérnök irataiban Isztara néven szerepel -, indul egy út Sellyén át Pécsre. A hadmérnök az út községeinek felsorolását Görcsönnyel kezdi, így visszafelé haladva az utolsó két állomás esik csak Somogy megyére: Sellye, amelyről már volt szó, és Isztara, amely Sztára vagy Dráva Sztára néven szerepel forrásainkban. II. József korának népszámlálási irataiban Sztára néven szerepel, Batthyány Lajos gróf birtoka, a falu 32 házában 255 lakost jegyeztek fel. Vályi lexikonában német (sic!) falunak mondja Somogy megyében, a tulajdonos nem változott, „lakosai többfélék" - írja -, Sellye közelében fekszik, annak filiája. Határa közel van a Dráva vizéhez, „mely által néha megöntetik".

121 A postalexikon szerint Batthyány herceg horvát faluja, a Dráva folyónál, a megye külső határán fekszik, Pécstől két óra távolságra.

122 A hadmérnök a következőket jegyezte fel erről a faluról: lakossága 145 férfi és 160 nő, 48 házat és 40 istállót tüntet fel a faluban. 1200 férfi és 250 ló volt ott elszállásolható. Állatállománya 60 ló és 100 ökör. Az átjárás jó, de nagyon mocsaras. A Dráva kiöntései miatt alig utazható. Lakói erős, munkabíró emberek, akik földművelésből és sertéstartásból élnek (Borstenviehzucht). Itt kell megjegyeznem, hogy a Borsten erdőben, szinte vadon tartott sertéseket jelentett, akiket ridegen tartottak és nagyrészt makkal hizlaltak. Sztára, vagy ahogyan a mérnök írta: Isztara elöljárója a bíró. A település körül a talaj mocsaras és magas törzsű lombos erdővel borított. Kevés gabonát - kukoricával keverten - termelnek. 1812-ben a megyei leírás Batthyány Lajos herceget említi e falu földesurának. A szigeti járás síkságán, a Dráva áradásának kitett településnek mondja, amely arról nevezetes, hogy a Dráván révje van, Szlavóniába lehet átkelni. Lakosai horvát katolikusok. - L. Nagy szerint 1828-ban 76 házban 576-an laktak (közülük 12 volt protestáns, a többi katolikus).

123 Egy másik útvonal - hasonlóképp az előbbihez - a megye egy részét érintette csak. Ez is Pécsről indult Kaposvárra, de más vidéket érintett, mint a fent már említett útvonal. Az út indulóállomásaként (nyilván, mert Pécsett másutt már leírta -) Ráczvárost említi, s több baranyai falut érintve Szabács felől lépi át a megyehatárt, ahol az első állomás Simonfa, majd Galocz következik, amely a térkép szerint Gálosfa elírt formája, végül Szent Pál, amely - a térkép tanúsága szerint - már egészen közel van Kaposvárhoz. II. József népszámlálásakor Gálosfa Festetics Lajos gróf faluja volt, 27 házban 188-an laktak. Simonfa, mint azt már láttuk, Somssich-birtok volt, 41 házban 273-an laktak. Szent Pál ekkor Tóth Szent Pál név formában Esterházybirtok, 89 házban 726-an éltek. Népes falu volt. Három földesúr birtokában volt a három falu. Vályi lexikonában a következőket találjuk: Gálosfa magyar falu Festeticsbirtok, lakosai katolikus és „más félék". Bőszénfa filiája. Sziget városához 3

/4 mérföldnyire fekszik. Határa termékeny, rétje, legelcíje elég. - Simonfa horvát falu Somogyban, Somssich-birtok, Szentbalázs filiája, közepes a határa, legelője, fája, makkja van, de „földgye néhol vizes". Szent Pál (Tóth) magyar, horvát