Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján
zett fel (5 izraelita lakott akkor e faluban, és a többi lakost katolikusnak jelzi). - Kis Lakon L. Nagy katolikus filiális templomot említ, 40 házban 308 lakost jegyzett fel (ebből 9 volt izraelita, a többi katolikus). 116 Az előbbi két úttal kapcsolatosan említem meg, hogy a hadmérnök ritkán emlékezik meg a postáról vagy a postautakról. A postalexikonba azonban gyakran belekerültek olyan települések is, amelyek a postautaktól távol feküdtek, de templomuk, imaházuk volt, vagyis valamelyes jelentősebb közösség kialakulásának lehetőségét láthatták bennük. így került be a lexikonba Szomajom, amely 4 órányira feküdt Laktól (Öreg Lak postaállomástól) vagy Simonfa, amely 3 Vi órányira volt Szigetvártól. Mosgó ugyanonnan 1 órányira feküdt, Kaposmére (sic!) és Kaposújlak pedig egyaránt 4-4 órányira volt Öreg Laktól. 117 A következő, a hadmérnök által feljegyzett útvonal már más irányba tartott, és csupán egy kisebb szakasza haladt Somogy megyében. Istvánditól indult Sellyén át (amelyet a hadmérnök Sellé-nek írt) Siklósra. Ezen az útvonalon három somogyi települést említ: Gyöngyösmelléket, Drávafokot mint falvakat és Sellyét mint mezővárost. Közben Drávafok és Sellye között felbukkan egy Baranya megyei falu: Bogdása, majd Sellye után már Baranya megyében folytatódik az út Siklós felé. II. József idején a következőket jegyezték fel e három somogyi településről. Gyöngyösmellék közbirtokosok tulajdonában lévő falu volt, 56 házában 431, Drávafokon (Szily birtok) 46 házában 397-en laktak, Sellye mezőváros Batthyány Lajos gróf birtoka volt, 86 házban 678-an laktak, de ennek a népszámlálásnak idején még faluként jegyezték fel. Vályi lexikonában Gyöngyös Mellyék magyar falu volt Somogy megyében, Czindery-birtok, Német Ladnak volt a leányegyháza. Határa középszerű, de szőlőhegye jelentős és „eladásra alkalmatos módgya" van - írta Vályi. Homokos talaj és második osztályba sorolt határa volt. Dráva Fokot Vályi lexikona tévesen írja Zala megyéhez tartozónak, Selye viszont (így egy 1-lel írottan) magyar mezővárosként szerepel Somogy megye szigeti járásában. Batthyány-birtok. Határának egy része a Drávához közel fekvő homokos, „vagyonnyai jelesek, hanem egy részének kárt okoznak az áradások". 118 Ez az útvonal Istvándiból indul, amely „postás hely" volt, így érdemes megvizsgálnunk, hogy mit ír ezen útvonal településeiről a postalexikon. Gyöngyös-Mellyé ken ő is a földesurat említi s azt, hogy magyar falu, amelynek katolikus lakói Mihályfához tartoznak, kálvinista lakóinak imaháza és lelkésze van. Egyórányira van Istvánditól. Dráva Fok ugyancsak a szigeti járásban van, és Hunyady-birtoknak írja. Kálvinista lakosai vannak és 3 órányira fekszik Szigetvártól. Sellye Batthyány mezővárosa, Bogdásánál fekszik, de Somogy megye szigeti járásához tartozik. Saját plébániája és kálvinista imaháza van. Kétórányira fekszik Pécstől. 11 '' A hadmérnök ezeket az adatokat a következőkkel egészítette ki. Gyöngyösmellék faluban 170 férfi és 180 nő lakott, 40 házat és 35 istállót jegyzett még fel itt. 1200 férfi és 150 ló volt itt még elhelyezhető. Az állatállomány akkor 30 ló és 60 ökör volt. Az átjárás nyitott és széles, minden időben jó. Nyugatról átutazható. A település homokos talaja gabonával beültetett, ebből tartja fenn magát az egészséges, erős és munkabíró lakossága. Az elöljáró a
