Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján
már 1810-ben. L. Nagy művében Marót-puszta szerepel 7 házzal, amelyben 66 fő lakott. A Zala megyébe átvezető út következő állomása a Balatonhoz közeli Szentgyörgy falu, amelyet a hadmérnök St. Georgen néven jegyzett fel. Ebben a faluban 43 ház állott és 10 istálló; 360 férfit és 40 lovat lehetett ott elszállásolni. - Az állatállomány 12 lóból és 112 ökörből állt. Vályi lexikona szerint Balaton Szent György magyar falu volt Festetics gróf birtokában, amelyet katolikusok és ,,más félék" laktak, termékeny határa volt és Vörsnek volt a filiája. L. Nagy munkájában 53 házban 402 katolikus lakosa volt az 1820-as években. 32 Mindezek az adatok arra mutatnak, hogy ez a terület, amelyen a hadiút áthaladt, elsősorban szarvasmarhatartásra volt jó, bár a juhászat is jelentős volt. S milyen volt a „rejtett utak" másik részterülete? A mellékutak esetében az út menti települések ismertetése meglehetősen hiányos, mert ahol bekötőútról van szó és valahol egy kisebb „csomópont" már szerepelt, ott annak adataira rendszerint csak utal a hadmérnök. így pl. Berzence esetében (amelyet ennek a településtáblázatnak ismeretlen készítője következetesen Perzencének ír) nem közöl semmilyen adatot, és így marad el Csurgó adatainak közlése is, ezt a két települést összekötő „mellékút" ismertetésekor. Ezen az úton - amely egyébként a térképen is bejelölt út - csupán Alsók falut említi a hadmérnök, ahol az 1810-as években 61 ház és 50 istálló állott, s 600 férfi és 80 ló számára lehetett elhelyezést találni háború esetén. Az állatállomány 140 lóból és 200 ökörből állt. II. József népszámlálásánál közölt adatokból tudjuk, hogy ez a falu Festetics-birtok volt, ahol 71 házban 571-en laktak. Vályi szerint ugyancsak Festetics-birtok volt, lakosai katolikusok, Csurgó filiája, amelyhez közel esik. Határa jó, rét, fa és legelő elegendő van a határban, de mivel szőlőhegye nincs, ezért csak második osztályba sorolták - közli a lexikon. 1812-ben a megyei leírás lakóit helvét hitvallású aknák mondja, imaházuk és lelkészük van. L. Nagy adatai szerint ugyancsak kálvinista temploma volt az 1820-as évek derekán, 84 háza és 688 lakosa (akik közül 587 volt protestáns, 42 izraelita és a többi katolikus). A postalexikon magyar faluként említi, ahol katolikus és református templom illetve imaház állott a 19. század elején, s ¥4 órányira feküdt Berzencétől (Breznicz). 33 Az Iharosberényből Nagykanizsára tartó postaút mellett fekvő Szent Péterről a hadmérnök feljegyzéséből megtudjuk, hogy falu volt, amelyben 43 ház és 20 istálló állott, - 500 férfi és 50 ló számára volt ott férőhely. A falu állatállományát 28 ló, 120 ökör és 400 juh alkotta. A II. József korabeli népszámlálás alkalmával Pogányszentpéter néven szerepel, Malik Gábornak birtoka, ahol 55 házban 357 lakost jegyeztek fel, Vályi András Pogányszentpéterról csak azt jegyezte fel, hogy e Somogy megyei település lakosai „katolikusok és más félék", Iharos filiája, s határa jól termő. A megyei leírásban megtaláljuk, hogy a „másfélék" luteranusok voltak („ágostai hitvallást követik") és magyarok. L. Nagy művében Szentpétert német nyelven is feljegyzi, tehát feltételezhetően német lakosai is voltak. Az 1820-as években 10 házat és 82 lakost tüntet fel. A falu a 19. század elején került az Inkey család tulajdonába, lehet, hogy ez okozta a házak számának csökkenését? 34
