Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

A felsorolt utak között szerepel a Surd-Pátró közötti útszakasz, amely mint láttuk - a Kaproncza-Nagykanizsa irányából érkező, illetve arra haladó útba torkollott, amely Keszthelyen át haladt Sümegre. A hadmérnök ezen az úton két Somogy megyei település adatait jegyezte fel: Zákány és Surd falvakét. Zákányban ekkor 80 ház és 20 istálló volt, és 800 férfi, illetve 60 ló elhelyezésére volt lehetőség. Az állatállomány 38 lóból és 180 ökörből állt. Surd falu nagyobb volt: ott 134 ház és 20 istálló került feljegyzésre, s 1500 férfi és 50 ló nyerhetett elhelyezést. Állatállománya 12 ló, 280 ökör és 500 juh volt. II. József idején Zákány falu a Széchenyiek birtoka volt, s akkor 112 ház állott ott, amelyben 581-en laktak. Surd viszont a Niczky család birtoka volt, ahol 222 házban 739 lakost jegyeztek fel. L. Nagy Zákány települést (vicus) postahivatallal említi, ahol 1828-ban 77 ház állott 581 lakossal (köztük 1 görögkeleti, 4 izraelita és a többi katolikus volt). Surdon ugyanakkor kálvinista templomot tüntet fel L. Nagy, ahol 84 házban 652-en laktak (4 izraelita, 440 protestáns, a többi katolikus). A postalexikon szerint Zákány a Széchenyiekhez tartozó horvát falu volt, amelyet a Dráva és szőlőhegyek határoltak. Egy római kat. káplán lakott benne s itt van a Nagykanizsa-Kopreinicz között az egyik postaállomás és postaváltás. - Surd akkor is a Niczky család birtoka volt, magyar falu, evangélikus lelkészséggel. Zákánytól félmérföldnyire feküdt. A megyei leírás szerint 1812-ben Zákány fele Széchenyi-, másik fele Zichy-birtok volt horvát lakossággal, temploma és plébánosa volt. Surd viszont akkor már Inkey-birtok, luteránus magyar lakosokkal. Mindkét helyen kiemelik az ott termő borok kiváló minőségét.

35 A megye nyugati felének útjait áttekintő irat, protocollum a nyugatkeleti irányban haladó útvonalak között is feljegyzett néhány Somogy megyét is érintő szakaszt. Ezek egyike a Stájerországból, Radkersburgból (akkori helyesírás szerint!) indult, s Nagykanizsán áthaladva Sáncnál lépte át Somogy megye határát. Miháld, Pata, Vrászló, Nemesdéd, Tapsony, Nemeskisfalud és Nagybajom érintésével Kaposvárra tartott.

36 Ez az út tehát már a megyeszékhelyre vezetett, és az akkori térkép szerint nagyon elvadult tájú Belső-Somogy területén haladt keresztül. A hadmérnök az egész hosszú utat megvizsgálta, és azt több kisebb szakaszra bontotta. Ennek egyik szakasza volt a Nagykanizsáról Sánc érintésével Somogy megyébe tartó rész. Az út itt erdőn át vezetett Csehi kocsma mellett Iharos Berény felé. Tájékozódási pontként jelöli meg a hadmérnök Miháld falu templomát, amely baloldalt állt az úttól. Ezt követően egy malom és egy kocsma mellett haladnak el az utazók, és így jutnak el Path falu néhány házához, majd erdőn át érnek Vrászlóba, s azon keresztül Nemes Dédre. Ez 5-6 órás útszakasz, agyagos, egyes helyeken homokos részei vannak, de néhány helyen teljesen lepusztult és télen teljesen járhatatlan szakaszai vannak. Az itt levő hidak keskenyek, kicsik, fából készültek, s több helyen mocsaras a terület. A Sánc és Miháld közötti útszakasz azonnali javításra szorul, murvát és fát kell szállítani ezekre a helyekre. A következő útszakasz a Merkey csárda előtt halad el és Tapsonyba vezet, majd áthalad Nemes Kisfaludon, érinti Aradpusztát az ott levő kocsmával és Dávodpusztát. Elhalad az erdőben levő Nagyhíd csárda mellett és elérkezik Nagybajomba (amelyet a hadmérnök Nagy Pajomnak írt). Ennek az útszakasz-