Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

mezővárosa réf. templommal és prédikátorral. A katolikusok Segesdhez tartoznak; 1 x

h> órányira fekszik Marcalitól, ahol tudvalevőleg postaállomás volt.

28 A két Segesd közül Crusius csak Alsó Segesdet említi Segesd-városként Somogy megyében. Magyar falu, Széchenyi-birtok, 1 órányira fekszik Vidtől.

29 Somogy megyének tehát a nyugati oldalán futó két fontos útvonalát áttekinthettük e források alapján. Szemünkbe tűnhet azonban, hogy a postalexikon a Kanizsa felé vezető útról is említést tett Iharos Berénnyel kapcsolatban. S valóban, ennek a postai „stációnak" jelentőségét növelte az, hogy a Bécsből Eszékre tartó egyik fő postaútnak is egyik állomása volt. A katonaság számára stratégiailag fontos útvonalak nem mindig esnek össze a közlekedési főútvonalakkal. A hadiutakat tárgyaló mérnöki felmérés már idézett anyagában egy újabb, a megye északi részén haladó útszakaszra bukkanunk, amelyet országútnak (Landstrasse) jelöl a hadmérnök. Ez Szőcsényből és Vidból halad Marcali felé, érintve Zsitvát, Füredházát, Sámsont, Tikost, Szent Györgyöt, majd - átlépve a megyehatárt - a hadmérnök által Fönik-nek írt balatoni átjárást, ahonnan az út Keszthely oppidumba vezet. Nem kétséges, hogy Fönik Fenékpusztával azonos.

30 A térképen hiába keressük ezt az utat, csak egyes szakaszait találjuk meg. így a Szőcsény-Vid-Marcali szakasz azonos a postaúttal, s a szövegben jelzett út innen szakad ki s kanyarodik el a jelzett falvak irányában. Ezt az útszakaszt 8, illetve 10 óra alatt megtehetőnek jelzi a mérnök. Szőcsénytől Szentgyörgyig természetes talajon halad az út, majd onnan Keszthelyig már „csinált út". A somogyi részen haladó útszakasz nagyrészt agyagos, de több helyen erdőn át vezet, ahol rossz, és mélyedésekkel teli részei vannak. A földesúri major körüli részek azonban jók és minden időben járhatóak. Ez az út egyébként sík területen illetve enyhe lejtőkön halad át. Az intézkedéseket tartalmazó rovatban már szerepel, hogy a Szőcsényen át vezető útszakasz mélyedéseit - rőzsenyalábok behelyezésével - kijavították. További kisebb útszakaszokat is találunk ebben a leírásban, amelyek Zala megye felől érkeznek vagy távoznak a megyéből. Ezek egyike a Berzencéről leágazó azon szakasz, amely a Dernyei révtől Babocsára vezet. Ez lényegében Alsókon és Csurgón áthaladva a Csurgóról Legrádra vezető utat köti össze. Ez az útszakasz 1 %, illetve 2 órát vesz igénybe. Az út Berzencétől agyagos és homokos talajú, és jó állapotban van. Alsóknál kis patak fogja körül, amelynek széles és meredek partja van és amelyen jó fahíd vezet át. Az áthaladás kissé nehézkes. Még további Somogy megyei útszakaszokat is feljegyzett Mahler kapitány. Az egyik Iharos Berényből vezet Nagykanizsára Sáncon át. Ez természetes talajú, csak száraz időben járható, de nedves időben „feneketlen" az út. A távolságot 4-5 óra alatt megtehetőnek becsüli. Magaslaton vezet át, s Szent Péter is ennek az útnak mentében fekszik. Lényegében ezeket a településeket köti össze ez az út Nagykanizsával. Ezen az útszakaszon menettábor helyeként Iharos Berényt és Nagykanizsát jelöli meg, de említi Szent Pétert és Sáncot is a figyelembe vehető helységek között. A megye nyugati részének utolsóként említett útszakasza Surdról Iharos Berényre tart. Ez egy hosszabb útnak: a Kapronczát Nagykanizsával összekötő, tehát a Horvátország felé irányuló forgalomnak útja. Ha a térképre tekintünk, azonnal szemünkbe ötlik, hogy Surdnál két irányban is halad l-l út. Az