Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

Mellette különálló faluként jegyezte fel a hadmérnök Kis Videt; 10 ház és 2 istálló volt ott, de 40 férfi és 4 ló számára található még elhelyezés, a hadmérnök megítélése szerint. Az állatállomány 4 ló és 28 ökör. Ennek a helységnek más neve is volt: Eblak. Ez - noha a mérnök ezt nem említi - bizonyosan Nemes Vidhez tartozó puszta volt. II. József népszámlálásában és az 1812. évi megyei leírásban nem szerepelt, de L. Nagy a puszták és diverticulumok között feljegyezte Eblakot, ahol 1 házban hatan éltek akkor. Ennek az útszakasznak itt említett utolsó települése Szőcsény falu volt, ahol a hadmérnök 15 házat és 4 istállót jegyzett fel. 180 férfit és 10 lovat vélt ott elhelyezhetőnek. Állatállománya: 12 ló, 60 ökör és 200 juh. Ez az alacsony ház- és istállószám arra mutat, hogy ez a település nem volt falu. II. József népszámlálási ívein faluként nem szerepelt, s Vályi is csupán annyit tud róla, hogy Somogy megyében van. Az 1812. évi megyei leírás viszont Jankovics József őrnagy pusztájaként tartja számon. L. Nagy művében ugyancsak a puszták között szerepel Szőtsény 14 házzal és 120 lakossal.

25 Mivel ez az itt említett sok település postaút mellett feküdt, ezért nevük a postalexikonban is általában szerepel. Érdemes néhány települést ott is megvizsgálni, mert a történész számára nem közömbös, hogy mit jegyeztek fel azokról. Berzence három néven szerepel a postalexikonban: Breznitz, Bzesnica, lakosai magyar, német és horvát anyanyelvűek - írja a lexikon. Katolikus plébánia volt benne és egy szép kastély. Iharos Berény és Babócsa között postaváltó állomás volt az Eszékre vezető úton. Közel volt a Drávához és a horvát határhoz. Postaállomása volt. Iharos Berény az Inkey családé. Egy neve volt. Katolikus és evangélikus pap lakott benne, Nagykanizsa és Berzence között itt volt a postaváltó állomás az Eszékre vezető postaúton. Postaállomás is volt itt. Nemes Videt ez a lexikon nevezi először magyar curiális falunak, a megyei 1812. évi leíráson kívül. Római katolikus plébánia és templom volt benne már 1804-ben. Postaváltó állomás volt Iharos Berény és Marcali között. Gárdoshoz feküdt közel, egy síkságon. Postaállomás. Itt fel kell arra figyelnünk, hogy ez a lexikon kiemeli Gárdos pusztát. Ez a puszta már II. József idején a katonai térképekhez készült leírásokba is belekerült. Ezek szerint: Vidtől fél óra járásnyira feküdt, egy jó vendégfogadó volt ott egy majorsággal és juhaklokkal.

26 Mindhárom település Somogy megye Marcali járásában feküdt. Mint látjuk, a postalexikon elsősorban azoknak az adatoknak a közlésére szorítkozott, amelyek a távolságokkal, a látnivalókkal, illetve a településeken található informátorokkal (pap, eltérő anyanyelvű lakosság stb.) kapcsolatosak. Ha tehát ezeket a fent említett forrásokat áttekintjük, ezekből világosan kitetszik, hogy a hadmérnökök leírása új adatokkal szolgál a gazdaságtörténetnek, problémákat vet fel vagy elősegíti azok megoldását. Vizsgáljuk meg most a másik: Berzencéből Marcaliba irányuló útvonal mellett fekvő települések adatait. A hadmérnök elsőként Bolhás falut jegyezte fel, ahol akkor 75 ház és 25 istálló állott. Hétszáz ember és 60 ló számára volt még ott elszállásolási lehető-