Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

Berzence mezővárosról - amelynek másik neveként Bresnitzet jegyzi megtudjuk, hogy 315 ház, 250 istálló volt akkor ott az 1810-es évek elején, de férőhely volt ott 1500 férfi és 500 ló számára. E mezőváros akkori állatállománya 290 ló, 460 ökör és 700 juh volt. II. József idején Berzence mezőváros gróf Niczky birtoka volt, ahol 249 házban 1660 főnyi lakosság élt.

15 L. Nagy 40 évvel későbbi feljegyzése szerint: Berzencén Festetics László volt a földesúr, s 339 házban 2095 fő népesség lakott, zömmel katolikusok, de volt közöttük 3 protestáns és 9 izraelita vallású is.

16 Eszerint a házak számát a hadmérnök feltehetően pontosan jegyezte fel és nyilván egyéb adatai, illetve becslései is jók voltak. Az útleírásnál említett Csurgó kocsmáról vagy csárdáról csupán azt jegyzi fel a hadmérnök, hogy egy mezőn álló kocsma, amely az úttól keletre fekszik, de az épület vagy istálló számáról nem tesz említést. A Kishomog-nak írt csárda viszont 2 házból állott, az úttól keletre, erdőben feküdt. Az út melletti következő település, amelyet a hadmérnök feljegyzett: Csicsó falu (pagus), amelyet erdők zárnak körül. A felvétel idején 19 ház és 6 istálló állott itt, és 100 férfit és 10 lovat lehetett itt elhelyezni. Állatállománya: 8 ló, 50 ökör és 320 juh volt. AII. József kori népszámlálás idején Inkey Károly birtokaként jegyezték fel, nyilván neki volt itt juhászata. Ekkor 18 ház állott ebben a faluban, ahol 107 főnyi lakosság élt. L. Nagy is 19 házzal és 159 lakossal jegyezte fel, akik közül 54 volt protestáns, a többi katolikus. Érdemes fellapoznunk Vályi lexikonát. Ebből megtudhatjuk, hogy Csicsó horvát falu Somogy megyében, földesura Inkey lakosai katolikusok, Iharos filiája, a kanizsai járásban. Minden javai megvannak - írja a lexikon -, „vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága, fölgye termékeny és szőlő hegye is lévén, első osztálybéli".

17 Nem tesz említést a juhászairól, ez már későbbi, a napóleoni háborúk gazdasági életben változást hozó következménye lehetett. Az út következő, megnevezett állomása Iharos Berény mezőváros, ahol a hadmérnök 81 házat és 42 istállót jegyzett fel, s ezt a települést 1000 férfi és 100 ló elhelyezésére találta alkalmasnak. Az állatállomány ekkor ebben a mezővárosban 84 lóból, 180 ökörből és 500 juhból állt. II. József idején ez még falu volt, amelyhez 5 puszta tartozott. Földesura Inkey 101 házában 873 lakos élt. L. Nagy közel 40 évvel ezután ebben az oppidumban 112 házat és 887 lakost jegyzett fel (közülük 529 volt protestáns, 9 izraelita és a többi katolikus. A postaállomást itt is feljegyezte, akárcsak Berzencénél.

1H Vályi lexikona „elegyes faluként" említi Iharos Berényt, amelynek birtokosa akkor is Inkey volt, lakosai pedig katolikusok. Termékeny határát és jó eladási lehetőségeit ez a kötet is tartalmazza, így nem csoda, hogy házainak és lakosainak száma megnőtt. Az ügyesen gazdálkodó földesúrnak itt is volt juhászata, akárcsak a szomszédos Inke faluban, ahol a hadmérnök feljegyzése szerint több épület állt, mint az említett mezővárosban. Nyolcvannégy házat és 43 istállót jegyzett fel az 1810-es évek elején Inkén, ahol ugyancsak elhelyezhető volt 1000 ember és 100 ló. Az állatállomány ekkor 80 ló, 184 ökör és 450 juh volt. II. József idején Szegedy Mihály birtokaként 89 házzal jegyezték fel, amelyekben 626-an laktak. L. Nagy 40 évvel később mindössze 55 házat tünte-