Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján
azonnali útjavítás szükségességét, ami által az Iharos Berényre vezető magaslat csökkenthető lenne. Az utolsó rovat a stratégiailag fontos pontokat jelöli ki, s eszerint Marschlager, vagyis menetközi táborhely - megfelelő elővigyázatosság mellett - az út bármelyik szakaszán kijelölhető. Védelmi pontként az Inkénél levő magaslat és Nemes Vid felelne meg, míg táborhelyként iharos Berényt és Nemes Videt említi konkrétan. A Berzencéről Böhönyén át Marcaliba vezető másik utat két szakaszra bontotta a hadmérnök. Az első szakasz Berzencétől erdei talajon haladt Bolhás és Szob falvak érintésével Alsó Segesdre, s ennek az útnak a hosszát 6, illetve rossz útviszonyok esetén 7 órában állapította meg. Ez az útszakasz „egészen a természetnek átengedett", tehát lényegében nem kitaposott út, s az erdő itt kitűnő. Csak a nagyon rossz részeket javítják, így ritkán utazható mindenhol. Száraz időben lehet haladni rajta. Nagy része síkság illetve „enyhén boltozatos magaslat". A talaj főként homokos, de említ zsíros talajt is (fett), esetenként agyagosat, de vannak az útnak mocsaras részei is. Ennek az útnak második szakasza Felső Segesdet említi első állomásként, ahonnan Böhönyére vezet, majd az Arad kocsma mellett halad el, és erdőn keresztül ér el Mesztegnyőre (amelyet Mestagny-nak ír). E távolság 4 Vi - 5 óra alatt tehető meg. A talaj minősége változó: agyagos, homokos, zsíros, több útszakasz erdőben halad, s a mérnök pontosan megjelöli a mocsaras részeket, vizesárkokat, amelyeken fahidak vezetnek át. Útjavítási feladatként éppen a mocsaras, vizes területek „kijavítását", kiszárítását jelöli meg. Táborhelyként Böhönye és Mesztegnyő jöhet számításba. Ezeken az utakon a menetelésre különösen ügyelni kell - írja a hadmérnök. A távolságoknak még a megbecsülésére sem elegendőek azok az adatok, amelyeket ez a hadmérnöki felmérés tartalmaz, hiszen nyilvánvaló, hogy az időjárás viszontagságainak erősen kitett útszakaszok - még azok veszélyeinek ismeretében is - nagyon hátráltathatták a teljes menetfelszereléssel előrehaladó alakulatokat. A postai menetrend sem adhat pontos felvilágosítást erről, hiszen a postalexikon csak nagy távolságok menetrendjét közli (Budáról Eszékre vagy Zágrábból Varasdra stb.), de itt is napokban számítják a menetidőt, hiszen pihenni kellett az utasoknak, noha a lóváltás mindig megtörtént az arra kijelölt állomásokon." A postautak térképére tekintve láthatjuk, hogy ennek az útszakasznak 4 postaállomása volt: Berzence, Iharosberény, Nemes Vid és Marcali. Az 1785. évi udvari rendelet értelmében a postaállomásoknak 8000 ölnyi távolságra kellett lenniük egymástól, ami 2 német mérföldet, vagyis 15 kilométert jelent. 12 Berzencétől Marcaliig ez 3 postaállomásnyi távolság, vagyis 45 km, amit azonban az út nehézsége, kitérései stb. miatt egyáltalán nem szabad a mai mértékeinkkel mérni. Csupán a katonai felmérések szigorának illusztrálására szeretném megemlíteni, hogy a jelenlegi, bizonytalan mértékegységeink birtokában az első hadiutat 36, a másodikat 43 km-nek számíthatjuk, amelyeket 10, illetve 12 óra alatt tehettek meg - teljes menetfelszereléssel - a katonák gyalog. 13 Az útirány megjelölésénél számunkra valamivel többet mond az ott fekvő települések néhány konkrét adata. Az említett két út mellett a következő települések adatait jegyezte fel a hadmérnök:
