Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szíjártó M. István: Adalék Somogy megye 18. századi betelepülésének kérdéséhez

JEGYZETEK 1 Acsádi György; Az 1784-85. évi népszámlálás és az ezen alapuló népességnyilvántartások. In.: Kovacsics József (szerk.) : A történeti statisztika forrásai. Budapest, 1957. 231. Az egyik oldalon N. Kiss István (még Acsády Ignác adataira támaszkodva) az 1715-20. évi összeírások alapján a népességet 1,7 millió, a szükséges pótlásokkal együtt is csupán 2,5 millió főre teszi, s erról a bázisról indítva a népszámlálásig 8090%-os (mintegy évi 1%-os) hatalmas növekedésről beszél, melyhez körülbelül 2 milliós bevándorlási többlet is járul. (N. Kiss István: Új adatok Magyarország demográfiai fejlődéséhez (XVI-XVII. század). In: H. Balázs Éva-Eügedi Erik-Makkai László: Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Mályusz Elemér emlékkönyv. Budapest, 1984. 209-224.) A leginkább elfogadott adatok Dávid Zoltán nevéhez fűződnek: ő 4 millióra becsüli Magyarország és Erdély 1720. évi népességét. {Dávid Zoltán: Az 1715-20. évi összeírás. In: Kovacsics: i. m. 173) Acsádi György a népszámlálási adatokból visszakövetkeztetve ugyanezt az adatot 3,5 és 4 millió közé teszi. (I. m. 234.) A másik végletet Kováts Zoltán véleménye jelenti (lásd Wellmann Imre: Magyarország népességének fejlődése a 18. században. In: Ember Győző Heckenast Gusztáv: Magyarország története 1686-1790. Budapest, 1989. 1287.), akinek számítása szerint 5 milliós volt ez a népesség. Ezen meggyőződésével nyilvánvalóan összefügg Somogy megyére vonatkozó véleménye. 2 Kováts Zoltán: Somogy megye népessége a XVII-XVIII. század fordulóján. Kaposvár, 1969- 46. Az arányokat az ugyanitt található táblázatból számoltam ki. A négy változat annak felel meg, hogy 1720-ra 65 000, 70 000, 75 000 vagy 80 000 fős népességet tételez fel. Az 1720-tól 1785-ig betelepült németek számát 15 000-nek véve a 163 500-as össznépességből évi 5% természetes szaporulattal számolva adódnak a feltüntetett értékek, melyekből én a viszonyszámokat számítottam. 3 Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században. Kaposvár, 1993. 9, 13. 4 Somogy Megyei Levéltár IV 1. b [Közgyűlési jegyzőkönyvek] P 1744-1746 8. 294315. Somogy vármegye közgyűlési jegyzőkönyveire a továbbiakban a kötet jelzetével és az oldalszámmal fogok hivatkozni. 5 Kováts Zoltán: i. m. 45., 52. 6 Egy átírás van 20 évről 28-ra vagy fordítva. Mivel a végleges adat sajnos nem határozható meg, ezt az egy katonát nem vettem figyelembe a számtani átlag számításánál. (Ha a helyes adat 20 lenne, akkor ez a móduszt is tovább erősíthetné 26. esetként.) A számtani átlag 22.28, a szórás pedig 3,48 év. 7 Feltüntetem mind a mai tájszemlélethez közelebb álló nagytájakat, mind a korabelit talán jobban tükröző kerületi beosztást, mely az országgyűlés négy kerületéhez igazodott (Dunán inneni, dunántúli, Tiszán inneni és tiszántúli). Ezek utóbbiak elhatárolása azonban a 18. század első felében nem követett teljesen egységes gyakorlatot. Az 1719. évi concursusnak az adó felosztásával kapcsolatos irataiban illetve III. Károlynak az 1721/22-i katonai évről maradt hátralékokról szóló leiratában Bodrogot hol a Dunán inneni, hol a tiszántúli kerületben, Szatmárt egyszer a Tiszán inneniben, másszor a tiszántúliban találjuk. (Magyar Országos Levéltár N50 [Regnicolaris levéltár, ArchívumRegni, Diaetaeanni 1708-1715] Lad. R, 6. kötet:

Diarium diaetae annorum 1709, 1714, 17'15.

Acta concursuum Regni annis 1715, 1717, 1719, 1721.) Az 1764/65. évi országgyűlés alsótáblájának ülésrendjében Pozsony a dunántúli megyék közt szerepel, Esztergom a Dunán inneniek közt, noha az általános gyakorlat melyet például a fent idézett források követtek - mindkettőt a Dunán inneni kerületbe sorolta. (Magyar Országos Levéltár N55 [Regnicolaris levéltár, Archívum Regni, Diaeta anni 1764-1765] Lad. O, 6. kötet: Acta diaetae anni 1764 et 65). Az alább következők során Esztergomot és Pest-Pilis-Solt vármegyét (a forrásban csak Pest szerepel megyemegjelölésként) a dunántúliak közt szerepeltetem, tekintettel arra,