Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Timár Péter: A szerdahelyiek Somogy megyei birtokai. 1. rész: Szerdahely
tek. Az igazán dinamikus fejlődésre lehetőséget teremtő árucsere erővonalai sem itt, hanem a Zselic északnyugati peremén sejthetők. 109 Szerdahely a török adójegyzékek szerint Szerdahely város néven kisebb közigazgatási egység, náhije (járás) központja lett a XVII. század közepén. Ez nyilván az ott álló várkastélynak volt köszönhető, amelyet akkor még használtak. 1560-ban Ferdinánd király új adományként adományozta néhai budai várnagya: Imrefy (Fekete) Mihály gyermekeinek Szerdahely, Hajmás, Ivánkafalva, Tótfalva, Lak, Bőszénfalva, Gálosfalva, Térjék, Szenttamás és a Szentlászló környéki, valamint Tolna megyei egész falvakat. 110 Ez az adomány azonban valószínűleg sokáig névleges maradhatott, mivel a valaha Szerdahelyi Danes részeit képező birtokok használatában jogutódját, Sibrik Osvátot még a XVII. század elején is benne találjuk. 111 1599-ben Dersfy Ferenc, Sáros megye főispánja, trencséni főnemes, 11, a kaposvári urdalmához tartozó faluban birtokos, mintegy 40-re tehető házzal." 2 1606ban Illésházy István azt írja, hogy Dersfy Ferenc dunántúli jószága immáron teljesen elpusztult. 113 A XVII. században többször feljegyzik Szerdahely pusztát. 1661 után mint egykori Imrefy-birtok volt emlékezetben, majd később feledésbe merülvén, a század vége felé a hajmásiak kezdték használni területét. A XVIII. század elején a környék legnépesebb települése, Gálosfa lakói tették rá kezüket. 114 Ekkor alakulhattak ki a mai Kistótváros territóriumának telekkönyvileg is rögzített határai. A szerdahelyi plébániatemplom és a pálos kolostor A plébániatemplomra utaló első adat éve 1333- János nevű papja első alkalommal 2 pensât, másodszor 50 kis dénárt fizetett pápai tizedként, 1 ' 5 1335-ben ugyancsak 50 kis dénárt. 116 1346-ban a templom titulusa Szűz Mária. 117 A forrásokban nem találjuk annak nyomát, hogy a környék bármelyik temploma ennek filiája lett volna. Az nyilvánvaló, hogy a Szerdahelyi család kegyúri plébániatemploma volt, méltatlanul szerény méretekkel. Ezt a templomot patrónusai - bár közülük néhányan előkelő egyházi pályát futottak be - nemigen dotálták. A sok patrónus között valahogy elveszett ez a kis templom. Ezt sugallja a pécsi káptalan előtt 1366ban létrejött megállapodás is, amikor Miklós és Péter mester négy fia a Szt. Balázs egyház patronátusának és a hozzá tartozó birtokok védelmének és igazgatásának terheit magára vállalván, a szentlukai Szt. Lukács egyház, a szenttamási Szt. Tamás egyház és az ezekhez tartozó birtokok hasonló terheit a Gyulai és Kéméndi atyafiságaikra bízták rá - a szerdahelyi plébániatemplomot meg sem említve. 118 A szerdahelyi plébániatemplom a veszprémi püspökséghez tartozott. 119 1470-es adat szerint a Gerence partján állt, tőle nem messze volt az új halászóhely. 1424-ben a helyreállítására Szerdahelyi Klára végrendeletileg két tehenet és egy hordó bort hagyatékozott. Plébánosa ekkor Benedek volt. 120 Ugyancsak 1470-ben per folyt János, szerdahelyi plébános és a helybéli remeték, mint felperesek közt. 121 1495-ben a teanoi püspök, a pápa magyarországi kiküldötte foglalkozott bizonyos végrendelet, adósság és a
