Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Timár Péter: A szerdahelyiek Somogy megyei birtokai. 1. rész: Szerdahely

pálosoknak okozott kártétel dolgával, ezért Danes Pál özvegyét és Barna­bás szerdahelyi plébánost megidézte a remeték ellenében. 122 A templom­ról többet nem tudunk, legkésőbb a XVI. század közepén elpusztult, em­léke napjainkig fennmaradt. 123 A pálosok Szent László király tiszteletére szentelt kolostorát, amely Pázmány Péter szerint a pálosok toldi vikariátusához tartozott, 124 Ders fia Miklós mester alapította 1335-ben, amint ez a királyi átiratban is fennma­radt alapítólevélből kiderül. 125 Miután a kolostor pontos helyét sikerült lokalizálnunk az egykori Szerdahely déli részén, a mai Kistótváros melletti domboldalon, felmerül a kérdés: az alapítólevélben megadott másik falu, Thormoch, 126 amely szintén Miklós mester birtokát képezte, merre fekhe­tett? A mai Baranya megyei Tormás nem jön szóba, ezért fel kell vetnünk a többnyire Lukafával, Szentlászlóval, Szerdahellyel együtt szereplő török kori Tormás pusztát, amely XVII. század iratokban az Imrefyek birtokai között fordul elő. 127 A kolostor 10 privilégiális oklevelének kivonatát először Gyöngyö­si Gergely pálos rendfőnök írta össze 1520-1522 között, rendjének más kolostorait is számba véve. 12M Az oklevelek kettő kivételével ma is megta­lálhatók az Országos Levéltárban. Borsa Iván 1946-ban regesztázva közöl­te a pálos rend iratanyagából származó valamennyi oklevelet, köztük a Gyöngyösi-féle okleveleket is. 129 Az oklevelek zöme a pálosok peres ügyei­ből kifolyólag maradt ránk. Érdekesek a Szerdahelyi család végrendeleti ügyei. Az oklevelekből kitűnik: kolostorunk a gazdagabbak közé tartozott, bár történetét ismerve a pálos atyák szinte csak abban a talpalatnyi föld­ben lehettek biztosak, amelyen rendházuk felépült. Az alapítólevél szerint 1335-ben Miklós mestertől megkapták a Surk erdő egy részét a monostortól keletre, két malmot a Kapóson Bát faluban, egy szőlőt Thormoch faluban a somogyi apát birtoka mellett, egyet pedig Kökényesfő déli részén Baranya nevű föld szomszédságában, valamint Szerenketeleke falut. Miklós mester azonban néhány év múlva használni kezdte monostorának birtokait, sőt, el is vette tőlük. A dolog I. Lajos ki­rály elé került, aki arra kötelezte Miklós mestert, hogy adja vissza a pálo­soknak az őket megillető birtokokat, amit hamarosan meg is tett. 130 1347-ben a barátok Péter mestertől egy telket kaptak a Gerencén túl, továbbá mindenféle pénzbeli és természetbeni ajándékot, valamint ígéretet egy malom megszerzésére, cserébe a tőlük erőszakkal elfoglalt telekhelyekért, amelyeken Péter a kúriáját építette fel a monostor mel­lett. 131 1370-ben László perjel és a patrónusok egyezséget kötöttek a mo­nostornak egész évben adandó juttatásokról. Ennek értelmében minden karácsonykor 10 pensât, egy disznót, 20 kalácsot, 10 csirkét, húsvétkor egy húsvéti bárányt, 100 tojást és 20 kalácsot adnak a patrónusok a Szt. László egyháznak. Tristianus rendfőnök és az ottani barátok ekkor áten­gedték a Szerdahelyieknek az Örvényesmái hegy oldalában levő szőlőt az alatta levő szántófölddel, aminek fejében azonos nagyságú szántót kaptak az Ivánkafalva falu felett levő szőlő északi oldalán. Továbbá egy csikót, valamint a kolostortól délre elterülő Sarkag erdőt kapták a barátok. Péter fia Mihály pedig kötelezte magát, hogy megvédi őket az erdő birtokában. 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom